Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)

Szecskó Károly: A mezőgazdaság szocialista átszervezése az egri járásban II.

A népnevelőket a szervező bizottságok választották ki. Arra törekedtek, hogy a lehetőségek határain belül a legmegfelelőbb embereket nyerjék meg. Olyanokat, akik az átszervezés egész időtartama alatt helyt tudnak majd állni. A népnevelő kijelölés főbb szempontjai a következők voltak: Minden fenntartás nélkül legyen híve a nagyüzemi mezőgazdaságnak. Politikailag legyen szilárd és következetes. Legyen kitartó az agitációs munkában. Ne legyen pesszimista, csüggedésre hajlamos, de ne legyen túl forrófejű sem. Tudjon számolni a reális helyzettel. Az agitáció folyamán legyen képes hangot váltani. Legyen nyílt és őszinte. Ismerje a mezőgazdaságot. Legyen tájékozott a mezőgazdasággal kapcsolatos jogszabályokban és rendeletekben. Ismerje a paraszti, főleg a helyi szokásokat, a parasztság lelki alkatát és észjárását. Legyen tisztában azzal, hogy a parasztemberekkel szót lehet érteni, ha megfelelő módon közelednek hozzájuk. Tudja a népnevelő azt, hogy a parasztemberek nem szeretik, ha lekezelik, gúnyolódnak velük. Vegyék figyelembe azt, hogy a parasztcsaládok többsége még vallásos. Ne sértsék meg őket vallásos érzületükben.

97 A szervező bizottságok a népnevelők kiválasztásánál igyekeztek elkerülni a korábbi hibákat. Arra törekedtek, hogy az agitátorok a falusi életet jól ismerő emberek legyenek. Minél több helyi lakost igyekeztek megnyerni agitátornak. Más helységekből olyan népnevelőket biztosítottak, akik korábban falun születtek, illetve dolgoztak.

9 8 A fegyveres testületek tagjait (honvédség, rendőrség, munkásőrség) és az igazságügyi apparátus dolgozóit nem vonták be a szervezésbe.

99 A járási, a városi párt- és tanácsszervek, a falusi pártszervezetek és tanácsok alapelve az volt, hogy a szervezendő, vagy a már meglevő termelőszövetkezetekbe elsősorban azok az emberek lépjenek be, akik élethivatásszerűen foglalkoznak földműveléssel. A kétlakiaknál azokra számítottak, akik a családból állandó jelleggel foglalkoztak földműveléssel. A járás falvaiban általában a 800 ölnél kisebb területtel rendelkező családok beszervezésére nem törekedtek.

100 Egerben a párt-végrehajtóbizottság tartva az esetleges munkaerőhiánytól a 800 ölnél kisebb területtel rendelkező parasztcsaládok megnyerését is indítványozta.

101 Az átszervezés előtt tisztázni kellett a földdel rendelkező kulákok, ellenforradalmárok, volt csendőrök ügyét is. Felmerült az a kérdés, hogy ezeket beszervezzék-e a termelőszövetkezetbe. A Járási és a Városi Pártbizottság ezzel kapcsolatosan nem hozott határozatot. A pártszervezeteknek és a szervező bizottságoknak kellett eldönteniök, hogy a kulákokat, ellenforradalmárokat és volt csendőröket beszervezik-e. A pártszervezetek és a szervező bizottságok azon az állásponton voltak, hogy az említettek beszervezésére általában nem kell törekedni. Ha ezek jelentkeztek a szervező bizottságoknál és belépési óhajukat fejezték ki alapos mérlegelés után a bizottságok egyes helyeken hozzájárultak a belépésükhöz. (Például Mikófalván, Nagytályán, Verpeléten). Ezek felvételéről végső soron a termelőszövetkezetek közgyűlései döntöttek.

10 97. Tóth György és Kácsor Jánosné visszaemlékezése. (Eger) 98. Kovács Ferenc és Nagy Dezső visszaemlékezése. (Eger) 99. Jenéi János visszaemlékezése. (Eger) 100. Gubán Dezső visszaemlékezése. (Eger) 101. Uo. 102. MSZMP HMB Arch. Az egri Városi Párt-végrehajtóbizottság 1961. január 7-i rendkívüli ülésének jegyzőkönyve. Eger város szocialista átszervezésének terve. 139