Agria 20. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1984)

Sebestyén János: A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség megalakulása és tevékenysége Heves megyében (1957–1960)

alatt elősegítették a fiatalok politikai szemléletének pozitív változását. így kerülhetett napirendre a magyar ifjúság egységes politikai szervezetének a megalakítása. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége kezdeményezésére és a párttagok segítségével 1950 júniusában megalakult a Dolgozó Ifjúsági Szövetség (DISZ), amely ma­gába foglalta az ifjúság minden rétegét. 1955-ben a DISZ-nek több mint 24 ezer tagja volt a megyében. Szervezetei mindenütt voltak, ahol fiatalok élték és dolgoztak. 1950­1954-ig a DISZ megyei bizottság titkára: Lehóczky Alfréd volt. A DISZ a marxizmus­leninizmus szellemében nevelte a fiatalokat, hirdette a párt politikáját. Tagjai élenjártak a termelésben, a szocialista munkaversenyben. Mozgósította tagjait az országosan is kiemelt nagy építkezésekhez. így például a megyéből is sokan dolgoztak DISZ megbízólevéllel a Sztálini—Vasmű (a mai Dunaújváros) építésén. Szervezetei a kulturális és sportrendezvé­nyek szervezői és rendezői voltak. A DISZ elismert, tekintélyes szervezet volt. Hibáival együtt is mondhatjuk, hogy több mint fél évtizedes tevékenysége során Heves megyében is sokat tett a fiatalok szocialista neveléséért. Az ellenforradalom hatása a megye ifjúságára Az országban kialakult 1956-os ellenforradalmi események Heves megyét sem kerül­ték el. Egerben október 22-én alakult meg a Pedagógiai Főiskola épületében a „Kossuth kör", amely a megyében az ellenforradalom eszmei központja lett. 8 Itt jött létre ellenforradalmi jellegű ifjúsági szervezet is, a Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége (MEFESZ). Tagjai elsősorban a helyi „Szabad Eger" elnevezésű rádión keresztül fejtettek ki ellenforradalmi jellegű propagandát. 9 Ezekben a napokban Budapestről és Miskolcról egyetemi hallgatók jöttek Egerbe és a megye más területére. Főleg középiskolákat kerestek fel. A diákok között szónokoltak, ellenforradalmi jelszavakat hangoztattak, tüntetésre szólították fel őket. A megye három városában és néhány községében sikerült megtéveszteniük sok fiatalt, és így Egerben, Gyöngyösön és Hatvanban is felvonulást, tüntetést szerveztek. Közéjük került sok meg­tévesztett fiatal is. Az ellenforradalmi eseményeknek az 1956. november 3-án megalakult Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes központi vezetősége és a Magyar Forradalmi Munkás­paraszt Kormány vetett véget. November 4-én világos programjával hívta az ország népét az ellenforradalommal szembeni fellépésre. Kérte a szovjet csapatok segítségét is a fegyve­res ellenforradalmi erők szétverésére. E felhívásra és intézkedései nyomán a kibontakozás Heves megyében is rövid idő alatt lezajlott. Szívós harcot jelentett az ellenforradalom által okozott gazdasági- és az emberek gondolkodásában keletkezett eszmei-politikai zűrzavar felszámolása. Ezt elő­segítette a Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei Intéző Bizottsága november 9-én közzétett felhívása. Ebben felhívta a kommunistákat a párt újjászervezésére, soraik gyors rendezésére. 1956-ban az MSZMP tagjának lenni azt is jelentette, hogy fegyvert kellett fogni a fegyveres ellenforradalmárok ellen. Szembe kellett szállni az ellenforradalmi uszí­tásokkal. Ki kellett állni a magyar—szovjet barátság és a Kádár-kormány mellett. Az ön­tudatos fiatalok legjobbjai jelentkeztek a karhatalomba. A politikailag érett, a konszolidá­ciót tettekkel támogatni akaró fiatalok kérték felvételüket a pártba. A megyében 1957. 8. Dr. Szabó Imre volt DISZ Heves megyei titkár visszaemlékezése alapján,. 9. Az ellenforradalom tevékenysége Heves megyében. I. kiadványból (1957.). 213

Next

/
Thumbnails
Contents