Agria 20. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1984)

Sebestyén János: A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség megalakulása és tevékenysége Heves megyében (1957–1960)

február 10-én már 1624 fiatal volt tagja a pártnak. A pártbizottságok mellett megalakultak a kommunista ifjúsági bizottságok. Feladatuk az volt, hogy biztosítsák a fiatalok között a kommunista befolyást, segítsék a párt ifjúságpolitikáját. Közvetlen az ellenforradalom után — a DISZ megszűnése következményeként — 1956 októbere és 1957 áprilisa között különböző rétegifjúsági szervezetek jöttek létre a megyében. Programjában valamennyi hangsúlyozta önállóságát, a párttól való függetlenségét. Elsők között alakult meg a Magyar Forradalmi Ifjúmunkás Szövetség (MAFISZ). Ez egyes ipari üzemekben jött létre. Irányításuk teljes egészében régi DISZ-vezetők kezében volt. A megyében mindössze 17 alapszervezet működött. A megyei szervezőbizottság titkára Báry József volt. A MAFISZ szervezeteiben az ifjúkommunisták felvilágosító munkájának hatására politikai polarizálódás ment végbe, a legtöbb szervezetben megfogalmazódott az igény, hogy a párthoz tartozó ifjúsági szövetségre van szükség. Ezért mondta ki a MAFISZ 12 szervezete csatlakozását a KISZ-hez. Legnagyobb tömegbefolyással és taglétszámmal létrejöttek az Egységes Paraszt Ifjúság Országos Szövetsége (EPOSZ) szervezetei is. A megyei ideiglenes szervezőbizottság elnöke Himmer József, volt DISZ járási titkár lett. A megyében 52 EPOSZ alapszervezet működött kb. 2000 taggal. Működésük főleg a sport- és kulturális rendezvények szervezésére összpontosult. 1957 februárjában kezdte meg működését a megyében a Magyar Diákok Nemzeti Szövetsége. Csupán négy gimnáziumban voltak alapszervezetei. Kb. 400-an kérték felvételüket a szövetségbe. A megyei szervezőbizottság elnöke Dienes Tibor volt.

11 Valamennyi rétegszervezet működésére — a MEFESZ kivételével - a pártszervezeteknek közvetlen kapcsolata és befolyása volt. Ez elsősorban a kommunista ifjúsági bizottság tagjain keresztül érvényesült. A párt vezetői is rendszeresen eljártak az ifjúsági szervezetek rendezvényeire. Együtt éltek a fiatalokkal. Ezek az ifjúsági rétegszervezetek eszmei-politikai harc, a politikai nevelőmunka színterei voltak. Arról folyt a vita, hogy milyen jellegű ifjúsági szervezetre van szükség. Csakis e sikeres politikai harc eredményeként jöhetett létre az aránylag gyors politikai konszolidáció, alakulhatott meg valamennyi ifjúsági réteg egységes ifjúsági szervezete; a Kommunista Ifjúsági Szövetség. A KISZ zászlóbontása A Magyar Szocialista Munkáspárt — megalakulásától kezdve — a politikai rendszer konszolidálásának fontos elveként kezelte az ifjúság kérdését. A párt Központi Bizottsága több esetben is foglalkozott az ifjúság ügyeivel. Közvetlen az ellenforradalom fegyveres szétzúzása után arról folyt a vita a párt- és ifjúsági vezetők körében, hogy milyen jellegű ifjúsági mozgalomra van szükség, milyen feladatok várnak az ifjúság nevelésére. Ifjúságunk legjobbjai — elsősorban az ifjúmunkások — jóval á KISZ zászlóbontása előtt felvetették és szinte követelték az egységes ifjúsági szervezet létrehozását, amely nevében is kommunista legyen. A Kommunista Ifjúsági Szövetség megalakulása szempontjából nagyon jelentős az 1957. márciusában megtartott MSZMP ideiglenes központi bizottsági ülés, ahol megvizsgálták az ifjúság helyzetét, tisztázták az ifjúság szocialista szellemben való nevelésének fő 10. MSZMP Heves megyei Bizottság Archívuma 1. fond. 1. fondcsoport. 11. MSZMP Heves megyei Bizottság Archívuma, KISZ-anyagok, 1957-es dosszié. KISZ MB jelentése 1957. március 29. 214