Agria 20. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1984)
Bíró Katalin: Őskori leletek a Mátra hegységből
Bíró Katalin ŐSKÖKORI LELETEK A MÁTRA HEGYSÉGBŐL A Mátra hegység területe az őskőkori leletekben általában gazdag középhegységi területek között fehér foltnak számít 1 . A leletekben rendkívül gazdag Bükk hegység tőszomszédságában, a Dunakanyar és az Ipoly-völgy felé vezető útvonal mentén, a nyersanyagban gazdag, kellemes klímájú területen ez a helyzet bizonyára nem a megtelepülés valós képét, hanem inkább a kutatás jelenlegi állapotát tükrözi. A Mátrában kevés a megtelepedésre alkalmas barlang, a nyíltszíni lelőhelyek felkutatása pedig nem történt olyan intenzitással, mint a terepbejárások során jól megismert Bükk és Tokaji-hegység területén. Napjainkig paleolit jellegű szórványlelet mindössze 3 lelőhelyről került elő. A legrégebben ismert és valószínűleg legidősebb lelet a mátraderecskei homokbányából származó mammutcsontváz és a mellette talált nagy, durva, retusált és részlegesen csonkított penge, amelyet Vértes a korai Szeleta kultúra leleteihez sorolt. 2 A mammutcsontváz paleontológiái feldolgozását Vörös István végezte el. 3 A leletet a pontos rétegtani helyzet ismeretének hiányában a Mammuthus primigenius típus fogparamétereivel való egyezés alapján a felső pleisztocénbe, a Würm I tájára, de ennél nem fiatalabb korra teszi. A teljes mammutcsontváz és a mellette talált penge vadászleleteink közé tartozik, ilyen minőségben analógiája a dunaföldvári és a csengősteberi leleteknek. 4 Apc határából, szintén homokbányából került elő egy nagyobb méretű, fehér limnokvarcit pengevakaró 5 , amelyet Dobosi Viola a lösz-paleolitikumba (K-i gravetti kultúrkör) sorol. Helyszíni terepbejárásán további, réteghez nem kötött apró szilánkot és fosszilis állatcsont töredékeket gyűjtött. Ugyanitt említi Dobosi a Mátra hegység ÉK-i részén, Ivád községből, a kastély mögötti szántásból származó pengenegatívos limnokvarcit nyersanyagrögöt, a bizonytalan és szórvány leletek között. A Magyar Állami Földtani Intézet által végzett terepbejárások során további őskőkori leleteket találtunk, amelyek jellegzetes típusokat képviselnek, így a szegényes és bizonytalan mátrai anyagban jelentősnek mondhatók. 1. Dobod Viola 1975. 64-76. 2. Vértes László 1954. 9-21.; Vértes L., 1965. 227. 3. Vörös István 1975. 151-157. 4. Vértes László 1965. 226.; Gábori Miklós-Gáboriné Csánk Veronika., 1957. 3-117. 5. Dobosi Viola 1975. 10. kép 2.