Agria 20. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1984)
Kriston Vizi József: Dramatikus játékok Bekölcén
ja, hogy hazánkban s annak mai határain túl más vidékeken is fontos szerepet töltött be közismert búcsújáró helyeinken (Mátraverebély, Máriapócs, Máriagyűd, Radna, Eger, Egerszalók stb.) a lokális búcsúk megtartása. 4 * Ha az úgynevezett „palócok" lakta nagytáji egységet vesszük közelebbről szemügyre, s ettől keletebbre egynémely adat erejéig is kitekintünk, több, a bekölceihez hasonló, de ma is elevenen élő helyi búcsú-vendégséggel kapcsolatos közlést sorolhatunk fel. REGULY Antal Fülekpüspökiről (Biskupice) írja: „Búcsú, egyház napját vendégségnek hívják. Az atyafiságot roppantul tartja és nem tesz különbséget az első vagy tized ízbeli rokonságban, néki komája sógora is sógora. Komaságot nagy dolognak tartja." 45 További, Nógrád megyei adataink a csereháti ösagárdról, 46 a Szécsény-környéki településekről 47 származnak. MANGA János példamutatóan alapos, a templombúcsúi hagyományt és a köréje szerveződő szokások változásait bemutató, Varsányról írott tanulmányát külön is ki kell emelnünk. 4 8 A publikált adatok közül a Heves megyei Mátraalia községeiből 4 9 és a Gyöngyösvisontáról nyert megállapításokat vehetjük figyelembe. 5 A borsodi Bükkvidék középső részéről szintén állnak rendelkezésünkre olyan adatok, amelyek jól érzékeltetik a ma már csak külsődleges jegyeiben szakrális szokás múltját és jelenét. 51 Néprajzi szakíróink már korábban is felfigyeltek arra a tényre, hogy a lokális ünnepek, amelyek védőszentek, templomi búcsúk, egyéb évfordulók tiszteletére alakultak ki, többnyire az őszi ünnepekre esnek. 5 2 MANGA János sorai kiváló tömörséggel foglalják össze ennek magyarázatát: „A búcsúra meghívják a "más faluban lakó rokonokat, jóbarátokat, megvendégelik őket. Éppen ezért a templombúcsút vagy vendégséget legszívesebben az őszi hónapokban tartják, amikor már kevesebb a mezei munka; újbor, hízott baromfi is akad bőven." 5 3 Az őszi búcsúünnepek egyik legjelesebb napja a magyar nyelvterület több településén, közelebbről pedig Észak-Magyarország számos helységében is 5 4 Kisasszonynapjához (a keresztény egyházi tanítások szerint Szűz Mária születésének napja) kötő44. Göcseji példával Gönczy Ferenc 1895. 329.;Medveczky Soma 1895. 442. liptói tót szokásokkal; Bezsán Miklós 1895. 426-428. a Karos-menti románok koréból közöl érdekes példát. A Hegyhát-vidéki népszokások között Nagy József 1900. 360-361. szól a Vas megyében szokásos vendégségről, míg Kaposi Edit- Maácz László 1958. 157-160. Kalocsa-vidéki és sárközi példákat hoznak. Az utóbbi évek terméséből Pesovár Ernő 1978. 94. Szombathelyről származó levéltári közlése, valamint Timaffy László 1980. 155. megállapítása említhető. - A búcsújáró helyekkel mi nem foglalkozunk. 45. Reguly Antal 1975. 19. 46. RésőEnsel Sándor 1867. 23. Al.Palotay Gertrud 1931. 36., aki rövid közleményét e mondattal zárja: „Vájjon ki tud hasonló szokásról más palóc vidéken? " 48. Manga János 1978. 375-412. W.Morvay Judit 1981 (2.). 183-185., valamint Mátraderecskéről Cs. Schwalm Edit 1978. 86-87. 50. Hoppal Mihály 1970. 60-65., ahol a szerző mint egy fontos, kommunikációs alkalomként tárgyalja a búcsút. Vö. még: Kapros Márta 1975. 83. - Az Egri Egyházmegyében született, s a búcsújárásra vonatkozó rendelkezések megtalálhatók az EÉL (Archívum) Archívum Vetus 42. raktári szám 263. ir. sz. között. 51. Istvánffy Gyula 1911. 303. a csokvaományiak Anna-napi búcsújáról; K. Kovács Péter 1956. 111-112. Borsodivánkáról hoz adatokat. Az ENA 910-69 sz. alatt Bereznay Károly Upponyban, ENA 910-69 sz. alatt Veszelovszky Béla Szentsimonban gyűjtött anyagaik között tesznek részletes említést. A falusi hitélet kitűnő néprajzi vizsgálata közben a búcsú kérdésköre sem kerülte el Bartha Elek 1980. 52-53. figyelmét. E témakörben legújabban pedigNádasi Éva 1981. 320-323. hoz összehasonlításra serkentő adatokat Mogyoróskáról. 52. Pajor István 1845. 177.; Szendrey Ákos 1940. 89. 53 Manga János 1948. 30-31. 54. Pl. Pajor István 1845. 177. Szécsényből tesz említést róla. 279
