Agria 20. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1984)

Kriston Vizi József: Dramatikus játékok Bekölcén

dik.

55 Néhány, ma már csak igen szórványos adat azonban a nap archaikusabb, népünk hagyományainak ősibb rétegeire világít, amelyek e napot a földművelés és az állattartás egy-egy főbb tevékenységéhez fűzik (vetőmag szentelés, dologtiltás, a juhnyáj széjjelverése).

56 Bekölcén emberemlékezet óta a templom védőszentjének, Máriának biblikus születése napján tartották s tartják ma is a búcsút. Ezzel kapcsolatosan már itt és most annyit szükséges megjegyeznünk, hogy ez csupán kb. 150 éve van így, mivel az 1840-ben (hosszú huzavonával) újjáépített templom korábban Gyertyaszentelő Boldogasszony titulusát viselte, kinek egyházi ünnepe február 2-ára esik.

5 7 A balatoni anyaegyház filiájaként szereplő községek vizitációs jegyzőkönyvének utasítás részében a fonóhoz, a lányok és fiúk közös labdajátéka s a poszrik mellett az egyházi méltóságok tiltják a búcsú napi zenés mulatságot is, amely a fenti eltérések ellenére a vendégség, a közösségi ünnep ilyetén meglétét egyértelműen bizonyítja.

s8 Hogy e tiltásoknak mennyire nem volt eredményes foganatja, arról BÁLINT Sándor így ír: „A zajos mulatságot különben az Egyház hosszú időkön keresztül tiltotta és a farsang, búcsú és menyegző idejére korlátozta .. ."

5 9 E tiltások legalább az egyházi személyekre voltak kötelezhetően érvényesek, de megtartásuk ellentmondásosságára is utal egynémely példa.

60 Visszatérve a bekölcei búcsúnaphoz, ennek szokásos rendjét a következőkben ismertetjük. A búcsúnapi vendégségbe már a megelőző hét vasárnapján elmentek a családok hívogatni. A reá következő napokon az asszonyok kihordták a bútorokat az udvarra, súroltak és mostak, takarítottak, meszeltek és tapasztottak. A gyárba vagy bányába járók valamelyik műszak alkalmával szólították meg, hívták vendégségbe kedves cimborájukat, munkatársukat vagy a volt katonatársat. Ez az invitálás természetesen azok családtagjaira is vonatkozott. Ilyenkor beszélték meg munkavezetőikkel is a műszakcserét, lehetőleg úgy, hogy az ünnepet követő második napon kelljen csak újra menni.

61 A többség a helybéli italboltban vásárolt be, de a gazdák Egerből, a „Grőber-pincéjéből" hoztak bort kisebb vagy nagyobb tonnával (30—50 liter).

62 1948-ig a búcsút mindig a napfán tartották, amikorra szeptember 8. esett, mert az államosításig működő „Rimamurányi R. T." vezetői ezt engedélyezték és támogatták. Ezután tértek át Bekölcén is arra, hogy az ünnepnaphoz legközelebbi vásárnapot válasszák. A vendégségre mindenhol egyaránt nagy anyagi áldozattal készültek. Az ünnepi étrend fő vonásaiban a következő volt: tyúk55. Kisboldogasszony napjának egyházi, valamint népies ünnepi vonásait emeli ki Artner Edgár 1923. 291-299.;

Manga János 1947. 60.; Bálint Sándor 1977. II. k. 263-270. 56. Bálint Sándor 1977. II. k. U5.;Barna Gábor 1979. íí3.;Pénovátz Antal 1979. 97. 57. Ezt bizonyítja az 1746-ból és 1769-ből származó egyházlátogatási jegyzó'könyvek anyaga, amelyek magyar nyelvű kivonatát Kovács Béla (Heves megyei Levéltár, Eger) készítette el. Múzeumunk adattárában megtalálhatók a PA 62-70, valamint a 64-70 számok alatt. Értékes feljegyzések találhatók még községünkre vonatkozóan az EÉL 3320. raktári szám alatt a „Kereszteltek, házasultak, halottak anyakönyvéiben (1711-1788). Ugyanígy még további, helytörténeti bejegyzésekkel szolgál az 1829. június 30-iki keltezésű „Visitatio Canonica Parochialis Ecclesia Balatony" (EÉL Arch. Vet. 3439. ir. sz.), stb. - Vö. még: Az Egri Egyházi Fó'megye névkönyve 1849. évre 101.; Liber Sancti Johannis 1886. III. 444., valamint az Egri Főegyházmegye schematismusa 1963. 15. és Bakó Ferenc 1969. 519. Vö. még: ENA 2183-80 gyűjtés anyagát. 58. PA 64-70 (1769-es). 59. Bálint Sándor 1938. lb.;Morvay Péter 1951. 74., 76.; Voigt Vilmos 1972. 272., 274. 60. Sumner, William Graham 1978. 869., valamint Bálint Sándor 1938. 49. 61. „Volt, hogy ilyenkor Nádasdon még a hengersort is leállították, annyira nem volt ember. Gyakran, mikor tizenkét óráztunk, majd csak kedd estére mentőnk dolgozni" - Pozsik Bertalan adatközlő. 62. Hossó Kismaréi Imre adatközlő. 280