Agria 20. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1984)

Cs. Schwalm Edit: A gabonaneműek szerepe az Alsó-Garam mente népi táplálkozásában

szülei és legközelebbi rokonai vettek részt. (Bény, Szőgyén, Kisgyarmat) A kalácssütésből kimaradt tej ekkorra megaludt, túrót hevítettek belőle s túrós rétest sütöttek. A lakodalomra készített tésztafélék egy igen ritka formájának nyoma bukkant fel Kisújfaluban, ami tulajdonképpen erjesztő anyag nélkül készített lepénykenyér. A vastag laskát zsírral, esetleg tepertővel és tejfellel, sóval összegyúrt búzalisztből készítették. Nyújtó deszkán kb. 2,0—2,5 cm vastagságú, ovális lepényformára nyújtották, tetejét berovátkolták és a kemence talaján megsütötték. Esküvői vacsora után tálalták. „Kis torkosság volt a vacsora után."

7 7 Halotti tor. Muzslán, Köbölkúton, Kisújfaluban az adatközlők emlékezete szerint nem tartottak halotti tort. Csak a sírásóknak (akik az elhunyt keresztfiai) sütnek pogácsát (Kisújfalu). Bényben, Páldon, Kőhídgyarmaton, Kisgyarmaton és Kernenden ma is tartanak halotti tort, amelyen a sírásók és az elhunyt legközelebbi hozzátartozói vesznek részt. A pörkölt mellé mindig sütöttek kudlufot és fonottkalácsot. Kőhídgyarmaton erjesztőanyag nélkül készítettek krumplis vakarcsot (leírását lásd a krumpliból készített ételek között). Jeles napok A jeles napok, ünnepek közül, csak azokat vizsgáltam meg, amelyekhez valamilyen kalácsfajta, kenyér vagy speciális, az ünnepre jellemző tésztaféle kapcsolódik. Újév. Újévkor fogyasztották el a karácsonyról megmaradt kalácsot, valamint rétest készítettek. Bényben zsíros pogácsát sütöttek újévre (kelesztett tésztából). Haláljóslás céljából tollat dugtak annyi pogácsába, ahány tagú volt a család. Akinek a tollas pogácsáján megég a toll, meghal a következő esztendőben. Muzslán újévkor fogadták fel az aratókat, akiknek pogácsát, rétest készítettek, bort és pálinkát adtak. Farsang. Két jellegzetes tésztája van a farsangháromnapnak: a farsang és a pompös, pampuska vagy siska (Muzsla). Mindkettő forró zsírban kisütött tészta. Az elsőt tejfellel, tojással gyúrják, az utóbbi tésztája lágyra kavart kelesztett tészta. Mindkettőt lekvárral töltve is készítik (a pocetába hordott ételek között is szerepelnek). A pompös elnevezés alatt azonban még egy másik tésztafajtát is ismernek a fentieken kívül: tejjel dagasztott, vékony rúd formájában sütőben sütött tészta, amit fogyasztás előtt megöntenek forró vízzel. Böjtös étel. Farsangkor legtöbb faluban rétest is készítettek, kalácsot sehol nem sütöttek. Nagyböjt. Nagyböjtben olajjal vagy vajjal főztek.

78 Jellegzetes böjti étel a csiráztatott gabona levével kavart kőtis, biracs vagy tutmacs (készítésének részletes leírását a rozsnál megadtuk). Kőhídgyarmaton gyakran készítettek a böjt ideje alatt laskát. A tűzhely tetején megsütött, vékonyra nyújtott gyúrt tésztát fogyasztás előtt összetördelték, forróvízzel megöntötték, túróval ízesítve tálalták. 77. Sárai Jánosné, Csomor Erzsébet, sz.: 1885. Kisújfalu: „öreganyám szokta sütni (= sütötte) lakodalomban." 78. Kivéve Kisújfalut, mely református község. Nagyböjtöt nem tartanak. „Nekünk csak akkor van böjt, ha nincs!" Ha elfogyott a hús, akkor mondták: „beállt a kálomista böjt!" 251