Agria 20. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1984)

Cs. Schwalm Edit: A gabonaneműek szerepe az Alsó-Garam mente népi táplálkozásában

mint a rétest. A komaasszony szintén vitt egy tál fánkot, de azt külön tették, később fogyasztotta el a család. A nagy keresztelői vendégség, amire tyúkot vágnak, húst sütnek és többféle ételt is készítenek a tészták mellé, csak az utóbbi 20—25 évben terjedt el általánosan. A poceta résztvevői: szülők, nagyszülők, keresztszülők, esetleg a szülők testvérei, akik szintén visznek ételt, de azt más alkalomkor, külön fogyasztja el a család. A vendégeket mindig a keresztelős háznál készített tésztafélékkel kínálják. A gyermekágyas asszonynak hordott ételek valamint a keresztelői vendégség vizsgálatánál a következőket állapíthatjuk meg: közvetlenül a Garam mellett fekvő falvakban (Kisgyarmat, Kőhídgyarmat, Bény, Páld, Kernend) és az ettől nyugatra fekvő három, általam vizsgált faluban (Muzsla, Köbölkút, Kisújfalu) néhány ponton eltérés mutatkozik. Az utóbbi háromban kétszer visznek ételt a gyerekágyas asszonynak a komaasszonyok, míg a közvetlenül Garam mentiekben háromszor, к Komaasszonyrétes szintén a nyugatra fekvő falvakban ismert, míg a komaasszonykalács, csak a Garam mentiekben. Muzslán, Kisújfaluban és Köbölkúton kisbaba látóba mennek, a poceta vagy poszeta kifejezést nem ismerik, ami pedig a többi faluban általános. Ha megnézzük a szokás elterjedési területét, a Garam menti falvak kelet felé, Nógrád és Heves falvaival mutatnak kapcsolatot. Ezen a részen ugyanis poszrik, poszrikba járás elnevezéssel él a fentiekhez hasonló szokás.

6 3 A keresztszülők számának megválasztását vizsgálva látjuk, hogy egyedül Kisújfaluban választanak a kisgyermekeknek több pár keresztszülőt. A többi községben, az emlékezet alapján, mindig egy pár keresztszülőt hívtak. Valószínű azonban, hogy egykor itt is ismert lehetett több pár keresztszülő felkérése.

64 Lakodalom A szokások és az ételek részletes leírását mellőzöm, csak a lakodalom étkezési alkalmaira térek ki, s az ott fogyasztott ételek közül a különböző kalácsok, tészták formáját, szerepét mutatom be. Lakodalom alkalmával külön sütöttek és főztek a menyasszonyos háznál a menyasszony, a vőlegényes háznál a vőlegény rokonainak, meghívottainak. A gazdasszonyok a meghívott rokonok közül kerültek ki. A legügyesebb, „leghíresebb" főzőasszony irányította a munkát, a többiek segítettek.

65 Az étkezési alkalmak a következők: reggeli: mielőtt az esküvőre indultak kávéval (ill. a férfiakat pálinkával), valamint kúcsoskaláccsal

6 в kínálták a vendégeket. Kőhídgyarmaton kocsonyát is adtak a meghívottaknak. A templomba menet, apróra tördelt, kúcsost dobáltak az asszonyok a bámészkodó gyerekek közé, amit fehér kendőbe kötve vittek. Az ebéd birkapörkölt, kúcsoskalács és kudluf. Alakodalom főétkezése a vacsora. Az ét63. Kniezsa István 1955. I. 1. 395-396. к paszita, poceta szó földrajzi elterjedése alapján nem látja bizonyítottnak szlovák eredetét, mivel szerinte a Nyitra vidék, Csallóköz és Esztergom kivételével, nem ismert más, szlovákkal határos területró'l. A szokás elterjedési területe azonban kiterjeszthető Nógrád, Heves és Borsod megyére is. Saját gyűjtés (Heves m.) Palóc Kutatás Módszertani Közlemények IV. Felderítő' Kérdó'ív47. kérdésére beérkezett válaszok. Selmeczi Kovács Attila 1975. 22. 10. (Nógrádi palócokra vonatkozik:... két hét múlva van a poszrik...) Szinnyei József 1897-1901.11.90-91. 64. Borovszky Samu (szerk). Hont vármegye é. n. 131. 65. Csak az utóbbi idó'ben kezd elterjedni, hogy nem rokont, hanem egy híresebb fó'zó'asszonyt hívnak fó'zni. Pl. Szegedi Vincéné, Turánszky Emereneia (sz. 1919) bényi lakos 14 éve fó'zó'asszony. Bényen kívül Csata, Oroszka, Kisgyarmat, Páld, Szőgyén, Kernend és Párkány lakodalmaiban is főz. 66. Kúcsoskalács; kócsos, kucsos, vagy kulcsoskalács: három vagy kilenc ágból font gyakran díszített keltkalács. 247