Agria 20. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1984)

Löffler Erzsébet: Adatok az egri filoxéravész történetéhez

IRODALOM A Pallas Nagy Lexikona. VII. Budapest, 1894. Az 1883. évi törvények gyűjteménye. Budapest 1883. BALASSA IVÁN 1975. A füoxéra Tokaj-Hegyalján. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve XIII-XIV. Miskolc, 305-334. FEYÉR PIROSKA 1970. Szőlő- és borgazdaságunk történetének alapjai. Budapest. KELETI KÁROLY 1875. Magyarország szőlészeti statisztikája 1860-1873. Budapest. KLEB BÉLA 1978. Eger múltja a jelenben. Budapest. MÁRTONFFY KÁROLY 1854. Eger szőlőgazdászata. In: Magyarország és Erdély képekben. Szerk: Kubinyi FerencVahot Imre. Pest. MÉSZÁROS ER VIN 1933. Eger város települése. A Ciszterci rend egri Szent Bernát Gimnáziumának értesítője az 1932-33. iskolai évről. Eger. NAGY JÓZSEF 1978. Eger története. Budapest. NOVOTTA ISTVÁN 1969. Az egri borok jelentősége Magyarország borászatában. Kézirat. Szakdolgozat. Kertészeti Egyetem. Budapest. PROHÁSZKA FERENC 1973. Szőlő és bor. Budapest. RÁCZ ISTVÁN 1980. A paraszti migráció és politikai megítélése Magyarországon 1849-1914. Budapest. SUGÁR ISTVÁN 1976. Adatok az egri vörös bor történetéhez. A bikavér kialakulása. Az Egri Múzeum Évkönyve. XIV., Eger. SÁRKÖZI ZOLTÁN 1965. A summások. In: A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában. II. Szerk.: Szabó István. Budapest. SZEDERKÉNYI NÁNDOR 1891. Heves vármegye története. IV. Eger. ZÉTÉNYI ENDRE 1956. Eger csapadékviszonyai. Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. Eger. Erzsébet Löffler Daten zur Geschichte der Phylloxeranot in Eger In der zweiten Hälfte des 19. Jahrhunderts meldete sich in den französischen Weingebieten ein neuer Schädling, die Phylloxera vastatrix, nach ihrem bekannteren Namen die Reblaus. Sie ist ein sehr kleines Insekt mit einer Länge von nicht ganz einem Millimeter und schmarotzt an den Wurzeln der Weinrebe. Infolge ihrer unglaublich großen Vermehrungsfähigkeit erschien sie innerhalb kurzer Zeit in allen Weinländern Europas — ausgenommen in Griechenland — und verursachte die Zerstörung eines großen Teiles der Rebenpflanzungen

. In Ungarn nahm man die Reblaus zum erstenmal im Jahre 1875, in der Umgebung der Stadt Pancsova, wahr. Danach, ungefähr innerhalb eines Jahrzehntes, verbreitete sie sich im ganzen Land und etwa 50% der Weingärten wurde verwüstet. Wesentlich größer war der Schaden im Egerer Weingebiet, wo mehr als 90% der Rebenpflanzen zugrunde 11* 163