Agria 20. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1984)

Löffler Erzsébet: Adatok az egri filoxéravész történetéhez

Ez az idézet magában foglalja azokat a véleményeket, melyek akkoriban az amerikai fajtákkal kapcsolatban uralkodtak. A legfőbb nehézség mégis abban rejlett, hogy noha az amerikai vadalanyok valóban alkalmatlanok voltak a kipusztult szőlők pótlására, az oltástól szakértelem hiányában idegenkedtek az emberek. Hosszú éveknek kellett eltelni, amíg a különféle oltásmódokat megtanulták és azokat sikerrel tudták alkalmazni. A gyümölcsfák oltásával ellentétben, nagy tömegben, sok-sok hold számára szőlőoltványt készíteni az első időben elképzelhetetlen és költségeiben felmérhetetlen feladatnak látszott. A franciaországi tanulmányutak résztvevői azonban mind azzal jöttek haza, hogy ott is egyre gyarapodnak az ellenálló amerikai vesszőkön készült oltványok.

9 1 Később, a rekonstrukció során beigazolódott, hogy a védekezésnek ez az egyetlen helyes módja. Szederkényi Nándor 1891-ben azt írja, hogy a város határában lévő összes szőlők 3 év alatt elpusztultak.

92 Az egyébként is nehéz gazdasági helyzetben

93 ez a csapás földönfutóvá tette a lakosság jó részét, melynek többsége a külvárosokban, az úgynevezett hóstyákon élő mezőgazdasági bérmunkás, kapás volt. Ez a réteg általában 1 -5 holdnyi szőlőterülettel rendelkezett.

94 A megélhetéshez legalább 4-5 katasztrális hold szőlő kellett, a parasztok többsége, akiknek ennél kevesebb volt, a gazdagabb birtokosok szőlőiben vállaltak bérmunkát, sőt évente 1000-1500 ember járt le az Alföldre aratni.

95 Nem véletlen, hogy a századforduló előtt Heves megye egyike volt azoknak a megyéknek, melyek a legtöbb summást adták. Eger az agrárproletariátus egyik gócpontja volt.

9 6 De ezen túlmenően a város 22 ezer lakója közül alig volt olyan, akinek ne lett volna szőlője. A nehézségeket fokozta a szőlőtermelés monokultúrás volta. Ipari létesítménye ekkor még nem volt Egernek, a gazdasági élet jórészt a szőlőre alapozódott. A város egész határában 4145 hold szőlő volt, 2145 hold szántó, 1284 hold legelő, 567 hold rét, 463 hold kert, 1326 hold erdő, és 805 hold terméketlen terület.

97 Az egri borvidéket ért csapás súlyosságát jelzi, hogy amíg az ország összes szőlőterületeinek 58,66%-a pusztult el, a pusztulás Heves megyében 93,51%-os volt. Eger összes szőlőiből 422 hold maradt fenn az 1895-ös felmérés szerint.

98 Könnyű elképzelni a fentiek alapján, hogy a járvány milyen súlyos válságot idézett elő. A korábbi 4145 hold szőlő megművelése 207250 napszámot biztosított az itteni agrárproletariátus és a kistermelők számára. A járvány következtében ettől elestek és ez a teljes létbizonytalanságba sodorta őket.

9 9 További kutatásokat igényel annak felderítése, hogy városunkban milyen összefüggéseket mutat a fíloxéra pusztítása és a kivándorlási hullám, tekintve, hogy a kivándorlás második periódusa éppen az 1880-as évektől a századfordulóig tartott, ez a korszak pedig egybeesik a fíloxéra nagyobb mérvű hazai elterjedésével.

100 Egyéb borvidékeinken ugyanis, így Tokaj-hegyalján és a Balaton vidékén, ahol a megélhetés egyetlen forrása a szőlő volt, igen magas volt a kivándoroltak száma. Ez a magas szám pedig egyértelműen összefüggésbe hozható a.fíloxéra pusztításával.

101 Éppen ezért feltétlenül szükséges volna az Egerből történt kivándorlást számszerúségében és időbeli megoszlásában is felmérni és megvizsgálni a gazdasági katasztrófának a társadalomra gyakorolt hatását. 91. Feyér Piroska 1970. 155. 92. Szederkényi Nándor 1891. 474. 93. Az 1873-as világgazdasági válság és az 1878-as nagy egri árvíz. 94. Szederkényi Nándor 1891. 476. 95. Nagy József 1978.295. 96. Sárközi Zoltán 1965. 369 370. 97. Szederkényi Nándor 1891. 474. 98. Kleb Béla 1978. 236. 99. Nagy József 1978. 295. 100. Rácz István 1980. 76. 101. Feyér Piroska 1970. 135. 162