Agria 20. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1984)

Löffler Erzsébet: Adatok az egri filoxéravész történetéhez

Ennek érdekében juttatta el az egylet az iskola tervezetét a tanácshoz. Az intézményben a 12-16 év közötti, legalább elemi iskolát végzett ifjakat kívánták rendszeres elméleti és gyakorlati oktatásban részesíteni. Az oktatást egy tanítóval tervezték megvalósítani. Vasárnapi napokon a felnőttek oktatását is meg akarták oldani. Úgy tervezték, hogy a gyakorlati oktatást az egyesület kísérleti telepén fogják végezni.

44 Néhány hét múlva az Eger tájékoztatta olvasóit, hogy a kormány hozzájárult az iskola felállításához, sőt fenntartási költségeiből is részt vállalt.

45 1885 augusztusában már a megye több pontján is észlelték a filoxérát.

46 Az egri gazdák igen nagy gondatlanságot követtek el, mert az 1885-ös szüretnél sokan alkalmaztak felső tarkányi napszámosokat, ezzel igen megnövelve a kártevő behurcolásának veszélyét.

47 Ez év őszén előrehaladt a szőlészeti iskola ügye is, amint az Eger с újság 1885. október 20-i vezércikke ismertette. A város az iskola rendelkezésére bocsátott egy tantermet, valamint kibérelt egy lakást a tanító számára. A demonstratív települ felajánlott 8 holdnyi európai és amerikai mintaszőlő megmunkálási költségeit az Egri Szőlészeti és Borászati Egylet, az európai és amerikai szőlőgyökereztető és oltó iskola, valamint a gyümölcsfatelep és iskola berendezéséhez szükséges 20-24 katasztrális holdnyi telek kibérlését és megmunkálási költségeit Eger város közönsége vállalta magára. A cikk ismerteti az iskola tervezett tananyagát is. A Szőlészeti és Borászati Egylet ingyen oltványokat kért a minisztériumtól az iskola gyakorlati telepére.

48 A következő, 1886. évtől már szaktanárt is szerződtetett az iskola Ferk Miklós személyében. A Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium elvállalta tárcája terhére a tanító fizetését és lakbérét évi 800, illetve 150 Ft erejéig, valamint évi 150 forinttal támogatta a tanfolyamot. A gyakorlati oktatás beindításához biztosított az iskola számára 1600 db oltványt, 8000 db Riparia Sauvage gyökeres vesszőt, 2400 db gyümölcsfacsemetét és 1155 db szegély any áfát. A minisztérium egyúttal felszólította a városi tanácsot, hogy felügyelő bizottságot hozzon létre az oktatás és a telepek ellenőrzésére.

49 A városban először 1886. június 10-én észlelték a filoxéra jelenlétét, amikor dr. Horváth Gyula miniszteri biztos, a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter megbízottja jelenlétében megvizsgálták a gyanús szőlőket és Angyalossy János egri gazda almagyari szőlőjében találtak kártevőt. A szomszédos szőlők még egészségesek voltak.

50 Ezt követően az újság június 29-i számában vezércikkben adott hangot afölötti sajnálkozásának, hogy nem történtek megelőző óvintézkedések. Franciaországban, ahol komoly erőfeszítéseket tettek a kártevő megfékezésére, a szőlők egyharmadát meg lehetett menteni. A cikkíró emlékeztetett arra is, hogy nálunk ez elképzelhetetlen, hisz' a szőlőbirtokosoknak több mint a fele kapás, akik képtelenek az ehhez szükséges anyagi áldozatot meghozni.

51 A kártevő természetesen terjedt, még júniusban ellepte a Nagyegedet és a Síkhegyet is.

5 2 Az már mit sem segített, hogy a filoxéra rovar tudományos leírása megjelent az újságban

5 3 és hogy arra biztatták a lakosságot, hogy kipusztult szőlői helyébe telepít44. Eger, 1884. 437. 45. Eger, 1884. 476. 46. Eger, 1885. 280. 47. Eger, 1885. 327. Tokaj-Hegyalján figyelmeztették a községeket, hogy ne alkalmazzanak zárolt területekről napszámosokat. Lásd: Balassa Iván 1975. 311. 48. Eger, 1885. 347. 49. Eger, 1886. 96. 50. Eger, 1886.205. 51. Eger, 1886.205. 52. Eger, 1886. 226. 53. Eger, 1886.245-246. 155