Agria 20. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1984)

Löffler Erzsébet: Adatok az egri filoxéravész történetéhez

sen gyümölcsösöket.

54 Már javában pusztított a kártevő, mikor Ferk Miklós megkezdte óráit a szőlészeti iskolában.

5 5 Létrejött a minisztérium által megkívánt felügyelő bizottság is, melynek tagjai tekintélyes egri polgárok, szőlőbirtokosok voltak. Köztük volt Szederkényi Nándor és Csiky Sándor is.

5 6 A felügyelő bizottság működési szabályzata előírta, hogy az iskola és a telep körüli építkezések, javítások, költségvetések, elszámolások stb. a hatáskörébe tartoznak. A bizottság ezekről köteles volt tájékoztatni a Szőlészeti és Borászati Egyletet, valamint a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztériumot is. A bizottság felelt a miniszteri rendeletek pontos megtartásáért, s a felügyelete alatt álló iskola működéséért, annak állapotáért.

5 7 Az iskola telepe kísérleti céllal is működött, itt végezték az amerikai alanyokba való oltást, a direkttermők szaporítását, szervezték a szénkéneges gyérítésre való áttérést.

58 Mindezek a kezdeményezések, illetve tervek azonban elégtelennek bizonyultak a kártevő megfékezésére. Nem véletlenül ostorozta Bayer Henrik jómódú egri szőlőbirtokos az újság hasábjain a Szőlészeti és Borászati Egyletet, amely folyvást tartotta gyűléseit, de azok gyakran csak üres fecsegésnek bizonyultak. A birtokosok pedig eközben várták, hogy szőlőiket mikor éri el a filoxéra? Bayer felszólította a gazdákat, hogy telepítsenek direkttermőket. Az amerikai fajták közül a Jaquez, Herbemont és York Madeirát tartotta kiválónak.

5 9 Az ellenálló fajták telepítésére minden valószínűség szerint történtek is kísérletek, mert 1888 tavaszán az egylet direkttermő amerikai vesszőket osztott szét a lakosság között.

60 Azok, akik a vesszőkből kaptak, kötelezték magukat, hogy meghatározott időn belül ugyanannyi vesszőt szolgáltatnak vissza az egyletnek.

6 ' Csak 1888-ban történtek meg az első lépések a kollektív védelem megszervezése érdekében. Ebben a Pécsett tartott fíloxéra kongresszus mutatott példát, ahol Tolna megye filoxérabiztosa előadta a védekezésnek azt a módját, ami a szénkénegezésen alapult és ami a helyi körülmények között igen alkalmasnak látszott. Ennek hatására Szederkényi Nándor összehívta a Hajdúhegy szőlőbirtokosait, hogy tájékoztassa őket Tolna megye példájáról. Indítványozta, hogy közösen szerezzék be a szénkéneget és az ehhez szükséges fecskendőket.

62 A védszövetség később felszólította a többi birtokosokat is, hogy társuljanak és közösen szervezzék meg a szénkénegezést. Sajnos, felhívásuk nem talált visszhangra. A szövetkezet működési szabályzattal is rendelkezett. A szövetkezeti társulás célja a filoxéra szénkéneges gyérítése volt. Közös költségen szerezte be a szénkénegező fecskendőket. Vállalta, hogy szénkéneget tart raktáron, a felhasználó azonban térítette a vegyszer árát. A társulat magára vállalta azt is, hogy gondoskodik olyan munkásokról, akik a műveletet szakszerűen el tudják végezni. Napszámosokról azonban a megrendelőknek kellett gondoskodniuk. A tagság elhatározta, hogy minden beszerzést közgyűlés hagyjon jóvá, amely egyúttal gondoskodik az anyagi fedezetről is. A költségek a birtoknagyság arányában oszlottak meg a tagok között. Belépéskor minden tagnak 5 forintot kellett fizetnie, amely összeget a birtoknagyság arányában költségfedezetül felszámolták. A kilépett tagok a belépéskor kifizetett összeget nem követelhették vissza. A szövetkezet közgyűlése felügyelő bizottságot és egy pénztárnokot választott. A bizott54. Eger, 1886.366-367. 55. Eger, 1886. 378. 56. Eger, 1886. 398-399. 57. Eger, 1886.398-399. 58. Eger, 1887. 266. 59. Eger, 1888. 74-75. 60. Eger, 1888. 227-228. 61. Eger, 1888.237. 62. Eger, 1888. 276-277. 156