Agria 20. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1984)

Löffler Erzsébet: Adatok az egri filoxéravész történetéhez

ben részletes tájékoztatást nyújtott a védekezés lehetőségeiről. A lap 1884-től foglalkozott bővebben a filoxéravész terjedésével, tájékoztatta a gazdákat a Szőlészeti és Borászati Egylet tevékenységéről és felhívta az olvasók figyelmét arra, hogy az egyletnek milyen jelentős szerepe lehet a fíloxéra elleni védekezésben.

3 8 Természetesen más gazdasági társulatok, így Heves megye Gazdasági Egyesülete Gyöngyösön tartott rendkívüli közgyűlése is foglalkozott a témával. Felismerve az amerikai ellenálló fajták jelentőségét, egy nagyobb telep létesítését határozta el abból a célból, hogy az esetleg kipusztuló szőlők újratelepítése ne ütközzön akadályokba.

39 Eger város tanácsa ebben az évben alkotott új szabályrendeletében a mezei rendőrkapitány hatáskörébe utalta a fíloxéra és egyéb kártékony rovarok megfigyelését, valamint a pusztítások megakadályozását célzó miniszteri és törvényhatósági szabályrendeletek végrehajtásának felügyeletét. Munkájában két hegybíró és a hegykerülők segítették.

40 Az Egri Szőlészeti és Borászati Egylet 1884. szeptember 19-én tartott ülésének jegyzőkönyvéből megtudjuk, hogy Vavrik Béla elnök 3 személyt javasolt a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztériumnál, hogy részt vehessenek a minisztérium által szervezett oltási tanfolyamon. Egyben amerikai szőlővesszőket is kért az egylet számára. Mindkét ügyben támogatta Miklós Gyula borászati kormánybiztos. A jegyzőkönyv rögzítette a városi tanácsnak címzett indítványt is, mely szerint az egylet amerikai vesszők számára terület biztosítását kérte. Ezen az ülésen tett javaslatot először Vavrik Béla egy szőlőműves iskola felállítására. Egyben felhívta a figyelmet a fíloxéra rohamos terjedésére és indítványozta az ellenálló amerikai fajták meghonosítását.

4 ' A lapnak ugyanez a száma tartalmazza Miklós Gyula borászati kormánybiztos 2604. sz. átiratát, melyet az egylethez intézett. Ebben ajánlotta a társaságnak a Cabernet és Nagy burgundi fajtákat, színanyag szempontjából pedig kívánatosnak tartotta ä Szent Lőrinc fajt. Ugyanakkor javasolta, hogy Eger határában lehetőleg csak vörös bort adó fajtákat telepítsenek. Direkt termelésre a York Madeirát, oltóanyagnak pedig a Ripariát tartotta alkalmasnak, figyelembe véve a táji adottságokat. Egyéb tudnivalókról is tájékoztatta az egyletet, például, hogy az új szőlők telepítésénél gondot kell fordítani arra, hogy a tőketávolság egy négyszögméter legyen, az amerikai alanyba oltott európai fajok művelésénél ugyanis ez a legoptimálisabb távolság, mivel rendkívül bő gyökérzetűek.

4 2 A sajtó egyébként is rendszeresen tájékoztatott az ország egyes borvidékei számára ajánlható ellenálló fajtákról. Így az Eger—Visonta környéki borvidék számára fehér szőlők közül a következők voltak a legalkalmasabbak: Sárfehér, Rakszölő, Fehér-Góhér, Furmint, Olasz rizling, Sauvignon, Semillon. Vörösbor termelésre megfeleltek: a Török-Kadarka, Turcsin, Oportó, Nagyburgundi, Lúd talpú Kadarka, Cabernet, Merlot, Verdőt stb.

43 A gyakorlat azonban azt mutatta, hogy az emberek általában idegenkedtek az amerikai fajtáktól és alanyul sem igen használták fel őket oltási szakismeretek híján. Az Egri Szőlészeti és Borászati Egylet 1884. november 19-én egy tervezetet nyújtott be Eger város képviselő testületének, melyben javasolta egy szőlőműves iskola felállítását. Az elnök felhívta a testület figyelmét a fenyegető járvány közeledtére és arra, hogy a gazdák semmiféle óvintézkedést nem tesznek, mert nincsenek tudatában a veszély nagyságának. Az volt a véleménye, hogy módot kell nyújtani a gazdáknak, hogy szőlőikben a nélkülözhetetlen átalakításokat elvégezzék és a szükséges szakismereteket megszerezzék. 38. Eger, 1884. 344. 39. Eger, 1884.371. 40. Eger, 1884.371. 41. Eger, 1884.379-380. 42. Eger, 1884. 380. 43. Eger, 1884. 175-176. 154