Agria 20. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1984)

Löffler Erzsébet: Adatok az egri filoxéravész történetéhez

tészeti termékeknek is a forgalmát, ezzel kívánva megakadályozni a filoxéra behurcolására

4 Magyarországon a filoxéra először a Pancsova határához tartozó szőlőkben jelent meg. Rögtön megtörtént az óvintézkedés, a Földmüvelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium a város összes szőlőit zárlat alá helyezte, nem sokkal ezután pedig az egész ország területén korlátozták a szőlővessző forgalmát. További intézkedésre a minisztérium szakértői bizottságot hozott létre, melyben az ország legkiválóbb szakemberei tevékenykedtek. Tagjai voltak: Korizmics László, OMGE-alelnök, Linhart György és Deininger Imre, magyaróvári tanárok, Entz Ferenc, a budai vincellérképezde igazgatója és Herman Ottó múzeumi segédőr. A szakértői vélemények alapján 1876 augusztusában megkezdték a pancsovai fertőzött szőlők szénkéneges kiirtását.

15 A kártevő első, pancsovai megjelenése után az országban 5 évig nem észlelték a filoxérát. Ennek ellenére 1879-ben Miklós Gyula személyében a kormány országos borászati kormánybiztost nevezett ki.

16 Az Országos Filoxéra Bizottság 1880. februárjában tartotta első ülését, melynek feladata a fertőzött területek szénkéneges irtásának megszervezése volt. Határozatot hoztak az 1 holdon aluli szőlőterületek teljes szénkéneges kiirtásáról, az ennél nagyobb területeken pedig a szénkéneges gyérítés megszervezését tervezték. Elhatározták, hogy megkezdik az ellenálló, elsősorban amerikai fajokkal való kísérleteket. Miniszteri rendelet alapján teljesen beszüntették a szőlővessző forgalmát, a szőlőket pedig állandó megfigyelés alatt tartották. Országszerte szaktanfolyamokat indítottak, melyeken a védekezési módokat oktatták. 1881-ben jött létre az Országos Filoxéra Kísérleti Állomás. Az intézmény feladata a kártevő életének, szaporodásának tanulmányozása, a különféle irtószerekkel, elsősorban a szénkéneggel való kísérletezés, valamint az amerikai fajták kipróbálása volt. Később vidéki filoxéra bizottságok is alakultak, melyek tagjai szőlőbirtokosok és természettudományi ismeretekkel rendelkező szakértők voltak. Ezeket a bizottságokat a földművelésügyi miniszternek 1881. februárjában a törvényhatóságok részére kiadott rendelkezése értelmében alakították meg, a szőlőművelő és olyan törvényhatóságok területén, ahol a filoxéra akkor már pusztított. A megyékben a járások területének felügyeletére filoxérabiztosokat állítottak. Ez az állás tiszteletbeli volt, de a dologi kiadásokat, a minisztérium fedezte. 1881-ben a Pest megyei Farkasdon létesítettek egy kísérleti telepet, ahol az ellenálló amerikai fajtákat, a Ripariát, Elvirát, Kék Izabellát, York Madeirát kísérletezték ki.

17 A járvány terjedésének megfékezéséhez a törvényhozást is igénybe kellett venni. Ezt célozta az 1883. évi XVII. te. is, mely a szőlőnövény, illetve részeinek behozatalát megtiltotta a filoxéraegyezményhez nem csatlakozott országokból, a behozott termékeket pedig felügyelet alá vonta. Megtiltotta, illetőleg korlátozta a szőlőben használt bármely tárgy forgalmát. A törvény szabályozta a szőlőnövény belföldi forgalmát is, a filoxéra által fertőzött területeket pedig zár alá helyezte. A kiirtott területeken a felújítást engedélyhez kötötte. A törvény biztosította az immúnis homoktalajokon létesített szőlők hatévi adómentességét, a pusztulás után parlagon maradt területek viszont csak hat évig voltak adómentesek. Elárasztásra berendezett egyszerű telepek hat évig, vízátemelő szerkezettel, vagy artézi kúttal ellátott telepek 10 évig élveztek adómentességet.

18 14. Feyér Piroska 1970. 98. 15. Feyér Piroska 1970. 101. 16. Feyér Piroska 1970. 105. 17. Feyér Piroska 1970. 108-112. 18. Az 1883. évi törvények gyűjteménye. Bp. 1883. 87-89. 150