Agria 20. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1984)

Dancza János: A subalyuki ősember-maradványok sorsa (visszaemlékezés)

Körülvettük a leomlasztott, porhanyós agyagtömeget és az ujjainkal kezdtük kiválo­gatni még a legparányibb csontszilánkot is. Este pedig a szállásunkon megkezdtem az állkapocs darabjainak az össze válogatását. Új törési felület a jobb oldali ágon mutat­kozott, ami több darabra tört, de a felszálló ág híján megvolt. Az álli részen és a bal oldali ágon régi repedés nyomai voltak láthatók, de a beletelepült finom iszap jelezte, hogy ezek a részek csak a feltárásnál váltak el egymástól. A bal oldali ág, a metsző-és a szemfogakat tartó álli rész könnyen összeilleszthetőnek bizonyult, de a metszőfogak gyökér alatti része, ez a rövid patkó alakú perem, csak hosszas keresgélés után került a helyére. Valójában csak ekkor láttuk, hogy egy neander-völgyi ősember maradványait sikerült feltárnunk. Az így összehozott állkapocs két nagyobb darabja a megnyúlt, fűrészfogszerűen egymásba kapcsolódó törési felület révén olyan pontosan és szilárdan állt össze, hogy ragasztás nélkül is együtt maradt, ha a felszálló ágánál fogva fel is emeltem (4. kép). Sokat töpreng­tem, hogy a két darabot összeragasszam-e, de végül is úgy döntöttem, hogy végezze ezt el a jobb oldali ág összeállításával együtt szakember, antropológus. 4. kép. Az állkapocs az álli rész a bal oldali ággal összeillesztve Másnap telefonon jelentettem a szenzációs leletet KadiCnak, aki május 1-én érkezett Egerbe. Itt nem kis izgalommal, szinte meghatottan tartotta a kezében annak az ember­nek az állkapcsát, amit már 26 év óta hiába keresett. Itt említem meg, hogy az állkapocs előkerülése után a 11 /III. négyszöget most már a legnagyobb óvatossággal teljesen feltár­tuk és még a legkisebb csontdarabkát is begyűjtöttük. Ennek eredményeként egy emberi szegycsont is előkerült. A további feltárást május 2-ig beszüntettük. Ezen a napon jött ki a barlanghoz dr. Pálosi Ervin társaságában dr. Kadiő, és az ő jelenlétükben kezdtük meg egy időben a 12/111. és a 15/111. négyszögek feltárását. Izgalmas órák következtek. A 12/III-as négyszögből rövidesen 1 db felnőtt metszőfog, egy felnőtt és egy gyer­mek csigolya került elő. A gyermektől származó csigolya nem zárta ki annak a lehető­ségét, hogy a világosbarna rétegben esetleg még egy második egyén maradványait is meg­találjuk. Ez a feltevés másnap a 15/111. négyszög feltárásánál be is igazolódott, mert egy 30x45 cm nagyságú, porhanyós rög szétválasztásánál abból egy fogváltás idején levő 121

Next

/
Thumbnails
Contents