Agria 19. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1982-1983)

Korompai János: A levélíró Gárdonyiról

Egy szónak olyaténképp való elhelyezése, hogy más értelművé válik." 3. Mf. 70. o. „Reflektor mondat. Más szóval a szót. Véshető mondat keletkezik. Minden szó kincs, ha sugártörésben van elhelyezve. A kompozíció itt is: a hátul fénylő eszme nagyobb legyen a betűk térfogatánál..." 4. Mf. 101. о. „Új. Mindig kellemes rezzenés a soha nem látott szó, kifejezés, karaktervonás. Az író annál a tentacseppnél kezdődik, amellyel először ír le valamely újat." 3. Mf. 71. o. „Gyöngy minden szó, amely sugártörésben van elhelyezve ... A legkopottabb klisé is újjá válik. Ópénzen eképpen újat verhetünk..." 3. Mf. 74.0. „Ujat: megszólításban, záradékban, udvariassági kifejezésekben. A szokatlan a becses. Könyvet írhatsz ily címmel: A levél filozófiája." 4. Mf. 100. о. „Nincs fantáziám! Szikrázzon a patkó! - Amiben nincs játék, nincs művészet. De óvatosság: retorikának csak versben és vezércikkben van helye! Jókain, Szabó Dezsőn bizony szaglik az irodalom, mint Flaubert mondaná, aki minden retorikát elvetett..." 4. Mf. 103. o. „Fantáziánk szegénységére vall a mindennapi életben a köszönések, üdvözlések egyformasága. Mondd, s írd: „örömmel üdvözlöm". „Gyönyörű jónapot", „Boldog, szép estét kívánok" . .. 5. Mf. 88. o. A levélírás szabályainak most bemutatott negyedik csoportja már a levél tartalmáról szól. Elsó' fő gondolata a művészi és a játékosság összekapcsolása egy követelményben. A művészi igénylése ismét arra utal, hogy Gárdonyi a levelet műalkotásnak, valóságos írói munka eredményének tartotta és ugyanolyan figyelemmel végezte levelezését, mint a többi írói munkáját. Ritkán emlegetjük Gárdonyi játékos természetét, pedig ez megnyilatkozott írásaiban és más tevékenységeiben is: játékokat, gépi szerkezeteket, rejtvényeket tervezett; kiválóan sakkozott, több hangszeren játszott és megalkotta legnagyszerűbb „játékát" titkosírása rendszerét. Ő maga vallotta magát Játékos természetű''-пек.

11 E jegyzetcsoport másik alapgondolata a „Más szóval a szót!" követelménye. Ezt a szabályt éppoly gyakran megtaláljuk minden titkosírással készített jegyzetfüzetében, mint a rövidség szolgálatára és a melegség keresésére unszolókat. Annyit jelent ez a szabály, hogy a gyors első fogalmazás után válogatott, legjobban odaillő, lehetőleg meglepő hatású szavakkal kell érdekessé és véglegessé csiszolni a művet, tehát a levelet is. Gárdonyi szidta a kevés szóval beszélőket és írókat. Egyik rejtjeles füzetében, élete utolsó évében ezt így fejezte ki: „Az igazi író nem a meglévő szókészletből dolgozik, hanem maga alkot új kifejezéseket szinte minden mondatában." Egy másik helyen pedig így vélekedik: „Közönséges kifejezések: uraságtól levett ócska ruhák. Új gondolatnak új ruha való." Ő esküdött magyar nyelvünk szókincsének gazdagságára, hajlékonyságára és kifejezőképességére: külön szótárat szerkesztett a magyar szinonimákból. A harmadik fő gondolat ebben a csoportban a „reflektor" szó és mondat bemutatása. Olyan nagyhatású részecskéi ezek az írásműnek, így a levélnek is, amelyek villanásszerűen, élesen beragyogják a helyzetet, a jellemet, az eseményt és különlegességükkel új gondolatot ébresztenek. Az új keresése és igénye a levél minden részére vonatkozik. Gárdonyi különleges gondossággal szövegezte meg a címzést és a záró, üdvözlő mondatot. Hosszabb levelezés esetében már ez a két rövid formula is megmutatja a kapcsolat jellegét, alakulását, az elmélyülést vagy elhidegülést. Megemlítjük, hogy ennél a csoportnál találtuk azt a fontos feljegyzést („Könyvet írhatsz üy címmel: A levél filozófiája."), amely feljogosított a dolgozatban kifejtett 11. Például ebben a naplójegyzetében: „Az én írói karakterem: gyermekkori gyönyörködéseim a tavaszban, búza közt viruló lúdnyakban, jégtükörben; lírai ellágyulásaim, tréfakedvem, fogékonyságom a kedvesség iránt." 279 *