Agria 19. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1982-1983)
Korompai János: A levélíró Gárdonyiról
véleményünk közreadására, hiszen maga Gárdonyi ismerte el ezzel a mondattal, hogy levélírásának filozófiája van. 5. Ez a jegyzetcsoportunk arra vonatkozik, hogy a levélírás munkáját és főleg a kész levél elküldését nem szabad elsietni. Jól meg kell gondolni, mert ha egyszer már kiadtuk a kezünkből, nincs többé hatalmunk felette, hanem az uralkodik rajtunk. fr A kimondott szó uralkodik rajtad." 4. Mf. 100. o. „Az a levél jó, amely másnap is jó." 4. Mf. 100. o. „Addig a levelet meg ne írd, míg fölötte nem érzed magad az ügynek teljesen. Csak így kerülhetsz föléje Gulliverként." 4. Mf. 100. o. „Liliputi hercegnek beszélj." 3. Mf. 85. o. „A kimondott szó uralkodik rajtunk. Az írás megmarad. Inkább késsen a levél." 3. Mf. 85. o. „Addig ne írj nehéz ügyben, míg fölötte nem érzed magad Gulliverként!" Mk. 42. o. „Rossz levélnél többet ér egy meg nem írt levél is. Ne szólj szám: a kimondott szó uralkodik rajtad!" 5. Mf. 89. о. Gárdonyi nem sajnálta az időt készülő írásművei javítgatásától, csiszolásától. 12 Alapelv volt számára, hogy minden átolvasás után meglepetéssel látja, milyen sok javítani való van még a szövegben. Leveleit is e szabály szerint írta: csak akkor tekintette jónak, véglegesnek, ha másnapi elolvasás után sem talált benne bizonytalan vagy javítandó részt. A leírt és elküldött levél megváltoztathatatlan, ezért figyelmeztette magát, hogy ne siessen a postára adással. Más írásmüvek, regény, novella, dráma, de főképpen a vers esetében is minden indokkal igyekezett minél későbbre halasztani a kiadást, hogy minél több ellenőrző „csiszolásának vethesse alá, tehát minél érettebben hagyja el kezét és ezzel hatalma körét. Két jegyzete kapcsolódik Swift világhírű Gulliver-regényéhez és ezek azt írják elő, hogy a levélíró először úgy emelkedjék a téma fölé, mint az óriás Gulliver a liliputiak fölé. így láthatja az ügy minden szálát, összefüggését. Ugyanakkor arra kötelezi à levélírót, hogy olyan udvariasan, kedvesen, megértően és segítőkészen tárgyaljon levelében, mint Gulliver tette a liliputi herceggel. 6. Végül ideiktatunk néhány kisebb jelentőségű és általános értelmű jegyzetet a levélírásról: „A nők jobb levélírók: csapongó fantázia, könnyebb gondolatfordulatok. Biti kaleidoszkópja." 3. Mf. 107. о. „Levél: ellen tézisekre aggatott Biti-sor; levelezőlap: egy Biti vagy egy-két elliptikus sor." 4. Mf. 101. o. „Este rakd el az íróasztalról a leveleket, hogy másnap ne zavarjon a munkádban ..." 4. Mf. 115. o. „Üdvözlő s részvét sorok: mindig kapcsold a magassággal." 5.Mf. 88.0. Gárdonyi életének egyik legnagyobb problémája volt annak megértése, hogy mi a nő szerepe az ember életében. Könyvtárában e tárgykör jelentékeny irodalma található és feljegyzéseiben is külön fejezetet szentelt neki. Érthető, hogy a levélíró nőről is megfogalmazta véleményét. Csapongó fantáziájuk éppenúgy felfogható dicséretnek, mint súlyos elmarasztalásnak. 13 A csillámló, színes gondolatrészecskék tarka összevisszasága — a kaleidoszkópszerűség — szerinte jellemzőbb a nőkre. A nagyobb terjedelmű levélbe a nagyerejű Bitik egész sorát javasolja, a levelezőlapnál, véleménye szerint, elég belőlük egy-egy, de megfelel a másik Gárdonyi-féle írói fogás az ellipszis is, azaz a szónak vagy mondatnak kihagyása a címzett érdeklődésének feszítése céljából. 12. A „csiszolás" szó is Gárdonyi saját maga készítette szakkifejezései közül való. E munkára is egész rendszert alakított ki magának és táblázatokkal, szógyűjteményekkel tette egységessé a kiadásra szánt szöveg ellenőrzését. 13. A fantázia Gárdonyi Géza nagy ellensége volt. A Szunyoghy miatyánkja című regénye a legékesebben beszélő' bizonyíték erre. 280 •*
