Agria 19. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1982-1983)
Takács István: Gyöngyöshalász–Encspuszta késő rézkori település halcsont leleteinek elemzése
Vitalitásáról Lovassy 21 a következőket írja: „Bámulatosan szívós természete miatt könnyen szállítható, hosszú szekérutakon nedves fűvel telerakott kosarakban több napi járóföldre élve szállítható". A ponty eredeti elterjedési területe Ázsia mérsékelt övezete, így: Japán, Kína, Tajvan, Turkesztán, valamint Kelet-Európában a Kaspi és a Fekete-tengerbe torkolló folyók. 22 Herman 23 szerint a rómaiak telepítették be Dél-Európába. Lovassy 24 ugyanezt a véleményt osztja kiegészítve azzal, hogy a ponty Közép-Európa nyugatibb részein történt elterjedése csak a középkorra tehető. Decker 2 5 véleménye szerint: „... Magyarországon, Romániában és Bulgáriában ezt a halat meghonosítottnak tekinthetjük ..." A faj Kárpát-medencében való elterjedéséről, annak idejéről nem sokat tudunk. Tény azonban, hogy a subfossilis osteológiai anyagokban megjelenik 2 6 . Következtetések Gyöngyöshalász-Encspuszta korabeli hidrológiai, meteorológiai viszonyairól A település a Mátrából induló több vízfolyás közelében fekszik. A terület az ármentesítő munkálatok előtt erős vízjárásos, árvizekkel időszakosan elöntött volt. 2 7 A mai Zagyva, Tárna, Eger, Tápió, Tisza korabeli nyomvonala nem pontosítható, de az előkerült fajok alapján a vízfolyások és környékük valamelyikének a következő feltételeknek kellett eleget tenni. Állandó mélyebb vízrészek, gödrökkel tarkított mederfenék, beszakadásos növényzettel benőtt partszél. Ez a nagyobb vízhozammal időszakosan lezúduló víz hatására erőteljes eróziós tevékenységgel valósul meg. Ilyen környezet teremt a harcsának kedvező életteret, szaporodásához megfelelő feltételeket. A vízfolyások egyes szakaszainak nyugodtabb, tiszta, köves medrűnek kellett lenni, hogy a környezeti tényezőkre érzékeny süllő igényeit is kielégítse. A vízi növényzettel benőtt partszéli vízrészek is nyugodtabb vízrészeket feltételeznek, a csuka kedvelt szaporodási és búvóhelyét. Az időszakos kiöntések a ponty szaporodásának alapfeltételei. A leírtak egy vízfolyáson belül is létrejöhettek a kanyarulatok, laposabb völgyfenekek váltakozása révén. A rézkori település meteorológiai viszonyaihoz a harcsacsigolyákon fellelhető évgyűrűk szolgáltattak adatot. Mivel a hal ún. állandóan növő 28 állat és életfolyamatai a környezettől, nem utolsósorban az időjárástól függenek, életében nyári intenzív és téli extenzív szakaszok váltják egymást. Ezek a szakaszok a csigolyákon 29 jól követhető gyűrűk formájában jelentkeznek. A gyűrűk egymástól való távolsága egy-egy gyűrű vastag21. LOVASSY Sándor 1927. 819. 22. DECKER, Kurt 1969. 23. HERMAN Ottó 1887. 686. 24. LOVASSY Sándor 1927. 818. 25. DECKER, Kurt 1969. 99. 26. Jelenleg feldolgozás alatt álló anyagok: Körös kultúra - Endró'd 39., Szájol-Felsó'föld, Kó'telek; Tiszai kultúra - Szerencs-Taktaföldvár; Zóki kultúra - Gyoma-Egei halom. BÖKÖNYI Sándor 1974. 342. 347. Bronzkor - Ároktő-Dongóhalom, Békés-Városerdó'. 27. Magyarország Vízborította És Vízjárta Területei Az Armentesító' És Lecsapoló Munkálatok Megkezdése Eló'tt. Magyar Királyi Földművelésügyi Minisztérium Vízrajzi Intézet 1938. térkép. 28. A hal ivarérésével nem fejezi be fejló'dését, élete végéig lassú ütemben növekszik. 29. A gyűrűszerű képletek más csontokon is megjelennek, pl. az otolitok csiszolatain. A módszer azonban technikailag nehezen kivitelezhető'. 68
