Agria 19. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1982-1983)

Vörös István: Gyöngyöshalász–Encspuszta késő rézkori telep állatcsontleletei

Magyarországról még két őskori lelőhelyről ismert oroszlán maradvány, Zengővárkony és Tiszalúc—Sarkad településekről. Mindkét helyről az oroszlán caninusa került elő. Ugyancsak az elmúlt időszakban kerültek elő a peloponnésosi Tiryns-ből is (korai mükénéi, i. e. 16—13. szd-i időszakból) az oroszlán maradványai.

36 Az európai oroszlán eddig előkerült maradványai mind kis méretűek. Valószínűsíthető, hogy a Kárpát-medencei leletek a perzsa oroszlán — Leo leo persicus (Fischer) — legnyugatibb előfordulását dokumentálják. Hód Egyetlen jobb oldali ulna prox. darabja került elő, mérésre alkalmatlan. Mezei nyúl Két pelvis és két jobb oldali calcaneus jelzi a mezei nyúl jelenlétéi. Az egyik calcaneus hossza 31 mm. 3. Az állatcsontanyag topográfiai megoszlása A gyöngyöshalászi bolerázi település feltárt részén az állatcsontanyag topográfiai megoszlása heterogén (4. táblázat). A mélyebb gödrök közül az 1. gödör (— 120 cm) betöltésében akkumulálódott nagyobb mértékben a csontanyag, a 4. gödör (— 150 cm) betöltésében minimális (27 darab) állatcsontmaradvány volt. A sekélyebb (—70 —8 5 cm) gödrök közül az 5. és a 10. fölötti „kulturrétegben" nagyobb volt a csontanyag akkumulálódása, mint a gödrök betöltésében. Háziállat csontmaradvány minden egyes objektumban volt, szarvasmarha és a kiskérődző mindegyik feltárt bolerázi objektumban volt, sertés 5, ló 3, kutya pedig csak 1 objektumban fordult elő. Az 1. gödör kivételével, ahol a szarvasmarha és a kiskérődző csontmaradványok száma megegyezik, a kiskérődzők mennyisége mindenhol meghaladja a szarvasmarháét. A legtöbb és a legváltozatosabb vadállat csontmaradvány a 6. gödör betöltésében volt. Érdekes megemlíteni, hogy a szarvasmarha csontmaradványok között az 5. gödörben (betöltésében és a fölötte levő rétegben is) egy 6—8 hónapos szarvasmarha borjú bal oldali mellső- és hátulsó összefüggő végtagja; a 10. gödör fölött, és a 11. gödör betöltésében egy-egy 1—1,5 éves szarvasmarha borjú összefüggő törzse (gerincoszlop és a bordák) volt. összefüggő szarvasmarha borjú „végtagok" Pilismarót-Szobi révről (197. gödör, 2. sz. csontvázrészlet) és Tahitótfaluról (4. sz. tároló edényben) ismertek.

3 7 Az összefüggő szarvasmarha törzsrészhez hasonló (de bordák nélkül) lelet került elő Kétegyházán az 5. halom járószintjén a 4. tűzhely fölött.

38 36. BOESSNECK, Joachim-von den DRIESCH, Angela 1981. 37. VOROS István 1982. 22-23.; KŐVÁRI Klára szóbeli közlése. 38. ECSEDY István 1973. 8., 12. kép. 47