Agria 19. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1982-1983)

Vörös István: Gyöngyöshalász–Encspuszta késő rézkori telep állatcsontleletei

Sertés A gyöngyöshalászi településről csak 4 egyed 13 darab csontmaradványa került elő (1. táblázat). A kevés sertés csontmaradványból csak egy M

3 (30 X 14 mm) és egy scapula dist. db. mérhető (10. táblázat). A postcraniális csontváztöredékek (scapula, 2 humerus, 2 ulna) méretei a kis testméretű „tőzegsertés" (Sus scrofa palustris Rütimeyer) jelenlétét valószínűsíti. Háziló A gyöngyöshalászi településről 3 ló egyed 9 csontmaradványa került elő a bolerázi időszakból (1. táblázat). A maradványok a következők: egy P

3/4 sin. (korona magassága 65, hosszá 30, szélessége 23,5 mm, a protoconus hossza 14,2 mm, a rágófelület még nem alakult ki) (1.5. kép); egy sacrum caudalis töredéke; és egy összefüggő jobb oldali radiusmagnum-metacarpus-os ph. I.-H.-os sesamoideum dist.-os ph. III. (3.1.—4. kép). A jobb oldali mellső végtag egy középkori (3. sz.) gödör fölötti rétegben feküdt. A mellső végtag középkori datálása a gyöngyöshalászi középkori lócsontmaradványokkal összehasonlítva egyértelműen kizárható. Az „őskori" ló nemcsak megtartásában, hanem anatómiai jellegeiben is eltér a „középkori" lovaktól. Az utóbbiak egy ca. alacsony (1280—

1360 mm marmagasságú), de erős csontozatú lovak voltak. Az „őskori" ló mc. diaphysise karcsúbb, a prox. epiph. volaris peremén a fac. artic. carpea (magnum C

3

) processusa szélesebb (33 mm), mint a középkori ló mc-anak (27 mm). A lócsontok általános méreteit a 10. táblázat tartalmazza. További osteometriai adatok a következők: a radius dist. ízületi felület (trochlea radii) szélessége: 61 mm; a trochlea scaphoidei szélessége: 25,5, a trochlea triquetrii szélessége: 14,5 mm. A mc. dist. trochlea szélessége 49, a medialis condylus vastagsága 30, a lateralis condylus vastagsága 27 mm. A jobb oldali os sesamoideum phalangis dist. szélessége 47, hossza 16, vastagsága 12 mm. A jobb oldali os ph. III. hossza 71, magassága 39 mm, az ízületi felület (fac. artic.) szélessége 47, magassága 23,5 mm. Magyarországon jelenlegi ismereteink szerint a péceli kultúra 13 településéről ismert a háziló csontmaradványa: Andocs-Nagytoldipuszta,

18 Bp.-Békásmegyer-BUVÁTI.

19 Fenékpuszta—Nádgazdaság,

2 ° Gyöngyöshalász—Encspuszta, Hódmezővásárhely—Bodzáspart,

21 Kétegyháza,

22 Mezőcsát-Hörcsögös, Nyergesújfalu, Poroszló-Ráboly, Salgótarján-Pécskő,

23 Szeghalom-Dióér,

24 Szigetcsép-Tangazdaság (24 péceli gödör anyaga,

25

) és Tiszavasvári—Nyíregyházi út. A magyarországi rézkori lovak csontméreteinek (2. táblázat) valamint a korabronzkori lovak csontméreteinek (3. táblázat) méretvarianciájából megállapítható, hogy az egyes kultúrák által a Kárpát-medencébe behozott háziló-állomány minimálisan négy rétegből tevődött össze: 18. BÖKÖNYI Sándor 1978. Tabl. 7. 19. BÖKŐNYI Sándor 1974. 345. 20. BÖKÖNYI Sándor 1978. 35. Tabl. 10. 21. BANNER János 1939. 22. BÖKÖNYI Sándor 1979. 105— 23. BÖKÖNYI Sándor 1968. 81-82. 24. BÖKÖNYI Sándor 1978. 30. Tabl. 6. 25. VÖRÖS István Kézirat III. 43