Agria 19. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1982-1983)
Petercsák Tivadar: A paraszti erdőhasználat néprajzi kutatása Észak-Magyarországon
1850 között Párádon és Gyöngyössolymoson foglalkoztak, de ennek emlékét őrzik a Bükkben a „szalajka" összetételű helynevek is. 9 2 A XIX. században a Zempléni-hegységben exportra is gyártották a hamuzsírt. 9 2 ' a A vegyiparban használatos hamuzsír előállításához nagy mennyiségű bükkfát vágtak, a helyszínen elégették, és a fa hamujából valamelyik közeli településen kifőzték a hamuzsírt. A szénégetés a Mátra, a Bükk és a Zempléni-hegység több községében a XVIII. század második felétől a lakosság egy részének rendszeres kereseti forrása volt. Az eddigi kutatások alapján úgy tűnik, hogy szénégetéssel a szlovák telepesek foglalkoztak. Lajos Árpád említi a tardonai és a mályinkai magyar szénégetőket, de azok szakszókincse és az égetés technikája teljesen megegyezik a szlovák szénégetőkével, azok átvételének tekinthetjük. További kutatásoknak kell tisztázni a szénégetés tágabb etnikus kapcsolatait. A Mátrában Mátraszentimre, Mátraszentistván és Mátraszentlászló, a Bükkben Répáshuta, Bükkszentkereszt, Felsőtárkány és Mályinka, a Zempléni-hegységben Mogyoróska, Regéc és Háromhuta lakói voltak a leghíresebb szénégetők. 9 3 A szénégetés az uradalmak részére bérmurtkában történt, de az 1940-es évekig a Bükkben és a Zempléni-hegységben is gyakori volt a vásárolt fából való egyéni égetés. A szénégetés ma is jól tanulmányozható, mert az állami erdőgazdaságok az 1960-as évektől exportra égetnek szenet a hagyományos módszerekkel. A mile vagy mila megrakása és égetése egységes módon történik, egyedül a Mátrából van adatunk arra, hogy a miiét nem alulról, hanem felülről gyújtják be. 94 Az egyéni szénégetéshez kapcsolódik és további feldolgozásra vár a faszénnel való kereskedelem. A Bükkből és a zempléni hegyvidékről rendszeresen eljártak az alföldi településekre, ahol a faszenet kisebb tételben a háztartások részére, nagyobb mennyiségben a malmok és a faszenes cséplőgépek részére vásárolták. 9 s Paraszti mészégetés Észak-Magyarországon a csehszlovák határ mentén a Sajó és a Hernád folyó közötti területen és a Bükkben folyt. A Dunántúlon a Mecsek, Bakony, Pilis és Gerecse hegység vidékén fordul elő. Bakó Ferenc kutatásai alapján jól ismerjük a Bükk hagyományos paraszti mészégetésének technológiáját, a mészégetés munkaszervezeti és életmódbeli kérdéseit. 96 Az erdei iparok közül alig ismert a paraszti kőfejtés és a kőfaragó mesterség, pedig Észak-Magyarország egyes tájain a parasztság építőgyakorlatában nagyon fontos a kő alkalmazása. A kő kitermelésének és megmunkálásának több központja alakult ki. Bakó Ferenc 97 a gyöngyösi, gyöngyössolymosi, abasári, egri, egerszóláti, demjéni, egerszalóki és a siroki "kőbányák és az ottani kőfejtők, kőfaragók tevékenységére vonatkozó történeti adatokat közöl. Nem ismerjük az észak-magyarországi kőbányák társadalmi—gazdasági vonatkozásait, a kitermelés és a kő megmunkálásának speciális formáit és technikáját. Az egyes erdei foglalkozások vizsgálata során megállapíthatjuk, hogy azok a legtöbb esetben nem választhatók mereven el egymástól. A favágók értettek a minimais fafaragáshoz, de a mész- és szénégetők, ha szükséges volt, fát és mészkövet termeltek ki, közelítettek, gyakran fuvaroztak, ezért ökröt vagy lovat tartottak és kevés földjükön gazdálkodtak. Az erdei munkák beépültek a gazdasági év rendjébe, és az egyes emberek ennek 92. A szalajka a latin sal-alcali népi neve. BAKÓ Ferenc 1977. 145., SOÓS Imre é. n. 2. 92a. TAKÁCS Béla 1965. 251-261. 93. FÜLÖP Lajos 1978. 81-82., BAKÓ Ferenc 1977. 147., PETERCSÂK Tivadar 1981. 56. 94. FÜLÖP Lajos 1978. 81-82. Hasonlóan gyújtják be a Bakonyban is. HEGYI Imre 1978. 103. 95. LAJOS Árpád 1956. 22., PETERCSÁK Tivadar sajtó alatt. 96. BAKÓ Ferenc 1951. 283-330., BAKÓ Ferenc 1963. 297-315., BAKÓ Ferenc 1968ű. 267287., BAKÓ Ferenc 1968ft. 67-91. 97. BAKÓ Ferenc 1970-71. 325-431. 25 Az egri múzeum évkönyve 385
