Agria 19. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1982-1983)

Bakó Ferenc: A kontinuitás és migráció szerepe a palóc centrum népességének kialakulásában

amelyek mindegyike az 1725 előtti idők óta lakik a faluban, s így a középkori lakossággal folytonosnak tekinthető. A falu etnikailag egységes, nemzetiség névből képzett családnév négy évszázad alatt csak kettő fordul elő: Tóth és Rácz az 1568—1725. közötti időben. Szlovák név is csak egy ismerhető fel: a Poczik 1568-ban. A családnevek földrajzi vonatkozásai kevés betelepülő származáshelyét valószínűsítik. Ilyen volt 1568-ban a Kaza {— Sajókaza Borsod m.) és a Karinczy (= Sajókazinc? Borsod m.), akik eltűntek a népességből, de a Léka (= lika Zemplén m.) a legújabb időkig megmaradt. Későbbi betelepülők a nagyobb távolságot feltételező Daka (= Daka puszta Veszprém m.), a Jacso (= Jacso puszta Nyitra m.), de már közelebbit a Dusza (= Dúsa Gömör m.). A Léka kivételével ezek a családok a XVIII. század végére teljesen eltűnnek, nem szerepelnek a falu jobbágynévsoraiban. Sajópüspöki újkori lakossága tehát a XVI—XVII. századdal folytonos, az 1771-ben összeírt családok elődei 1725 előtt mind helyi lakosok voltak. Idegen etnikai hatások nem zavarták a fejlődést, a környékről és Északmagyarországról érkező jövevények pedig — a Léka család kivételével — nem tudtak a faluban gyökeret verni. 1771-ben a lakosság családjai: 6 Varga, 5 Pap, 3 Szántó, 3 Kisambrus, 3 Dobos, 2 Léka, és 1 Nagy. A falu háztartásainak száma 1568 és 1771 között alig változott: egy családdal csökkent. 20. Ragály, Gömör megye Ragály népesedéstörténetét IIa Bálint Gömör megye történetében feldolgozta. Az eseménytörténet adatait és családneveket ebből a munkából vettük.

1 21 A középkorban történetírásunk két Ragály nevű településről tud. Az egyik Kisragály volt, ami 1560 után, az egyik török dúlás következtében elpusztult, beolvadt a másik, Nagyragály községbe és a XVII. század végéig kuriális falu, kevés jobbágysággal. Nagyragály sorsa megegyezik Kisragályéval, de mindig jobbágyfalu volt, aminek lakossága kétszer is elpusztult, kicserélődött. Az 1773. évi jobbágynévsor ezért egyetlen török előtti családnevet sem tartalmaz, a legrégibb családok is csak a XVI. század végétől lakosai a falunak. 1773-ban 24 családnevet sorol fel az urbárium, amelyek viselői különböző időpontokban költöznek be a faluba. Alábbi felsorolásunk az 1773. évi lakosságot mutatja be az egy nevet viselő családszám és első említésük feltüntetésével: 6 Kiss 1580,5 Orbán 1598, Demeter 1616, 3 Tóth 1616, Máthé 1671, Simon 1687, 4 Csikó 1687, Béres 1753, Begyik \11Ъ. Megjegyezzük, hogy a Béres és a Csikó családok az egykori Kisragály helyén laktak, akiket utoljára írtak ott össze, később Nagyragály lakosai. Ragály újkori lakosságának kontinuitása a középkorral látszólag gyenge, mert a legrégebbi családok is csak a XVI. század végéről mutathatók ki. Ez a két család azonban a legnépesebb 1773-ban: a Kiss 6, az Orbán 5 háztartást képvisel, tagjaik tehát az összlakosságnak 45 százalékát teszik ki. Tovább erősíti a kontinuitást az 1616-tól ismert 3 Tóth és 1 Demeter család, akik még az újkori nagy migráció előtt érkeztek a faluba. Erősíthette az Orbán nemzetség kapcsolatát a helyhez az, hogy Kisragályon egy azonos nevű és valószínűleg velük egy tőről fakadt nemes Orbán család is élt, kurialista, vagy armalista jogállapotban, ők tehát a szegényebb sorsú kisnemességhez tartoztak. Népesedéstörténete során Ragályt kevés idegen etnikai hatás érte. Népnévből keletkezett családnév mindössze három fordul elő a XVI. század óta: Tóth 1616, Német 1724, 121. IL£r Bálint 1942-1976. II. 510-511; III. 89-92. 358