Agria 19. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1982-1983)

Bakó Ferenc: A kontinuitás és migráció szerepe a palóc centrum népességének kialakulásában

de a Rudas és a Lőrincz család 1550-től a XVII. század elejéig, illetve végéig éltek itt és járultak hozzá a középkori népesség folyamatosságához. A falu mind a középkorban, mind az újkorban etnikailag egységes, népnévből keletkezett családi név csak a Tót, idegen eredetű nevek a XVIII. században Bórák, Lenko (egy-egy összeírás idejére) és 1828-ban a Bazsó, Dutka, Szuszán és Germán. A XVI-XVII. századi lakosság folytonossága Bodonyban 1550 1556 1597 1689 1696 1720 1771 1. Farkas 1 2 1 — 2 2 13 2. Fejes 2* 4 2 3 3 4 12 3. Kovács Г 1 1 — — 1 7 4. Fábián 1 3 — — — — 1 5. Tóth — 1 1 — — 1 — 8. Béres — — — — 1 3 4 7. Balogh — — 1 — — — 1 6. Rudas 4 3 5 — 1 — — 9. Lőrincz

0 2 4 * Fias formában + Orács formában 0

1621-ig A XVI—XVII. században igen kevés a helységnévből képzett családnév. Ilyen a Tamási (csak 1556-ban) = Tamási magyar falu Gömör megyében, Rimaszombat mellett; a Felföldi (csak 1597-ben); a Gyömrei = Gyömrő Pest m.; és vándorlásra utaló a Szökő név (1597, 1602). A XVIII. században egyetlen családnév sem tartozik ebbe a kategóriába, 1828-ban pedig 5 Bolyki = Bolyk Nógrád m., Ipolyság mellett; Halászy (2) = Szécsényhalászi Nógrád m.; Mikoray = Mikova Zemplén m.; Palonyay = Tiszapalkonya? , Borsod m.; Szelei — Mátraszele = Nógrád m.; végül ide tartozhat még a Szuszán név is (= Sussán „tót falu Gömör és Kishont megyében").

72 Bodony lakossága tehát 1828 előtt főként a helyi, törzsökös családok természetes gyarapodásának tekinthető, legalábbis a családnevek elemzése ezt az eredményt hozta. 1828-ban azonban a társadalom olyan nagymértékű számbeli fejlődésnek vagyunk tanúi, mely több mint kétszeresére emelte a családok számát: 1771-ben 54,1828-ban 124 a bodonyi háztartások száma. Ez a gyarapodás azonban már nem csak a régi törzs új hajtásaiból adódik, hanem bevándorlásból is. Fél évszázad alatt 28 új név jelenik meg a lakosság névsorában, akiknek egy része azonban megállapíthatóan környékbeli, a szűkebb etnikai táj, a Mátraalja valamelyik községéből való.

73 Megállapítható, hogy nagy valószínűséggel a Mata, Csortos Párádról, a Bolyki, Kiss (4), Horváth Mátraderecskéről, a Balogh (5), Gál Recskről, a Kotroczó Nádújfaluból költözött be Bodonyba. A 28 új névből tehát 15 származáshelye a szomszédos falvakra korlátozódik és erősíti a falun belüli folytonosságot azzal, hogy a Mátraalja községeit is bekapcsolja ebbe a szférába. A táji kontinuitásnak ez a formája és erőssége a Mátraalja többi településére is érvényes. 72. FÉNYES Elek 1850. IV. 47. 73. Az adatok közlésének alapja saját, több évtized során szerzett helyismeretem, néprajzi és levéltári kutatásaim eredménye. 1828 26 20 11 1 7 5 341