Agria 19. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1982-1983)
Bakó Ferenc: A kontinuitás és migráció szerepe a palóc centrum népességének kialakulásában
A lakosság legnagyobb számú, mondhatni vezető nemzetségei a XVIII. század végén és a múlt század elején nagyobbrészt a középkori és XVII. századi családok leszármazottai. 1771-ben 12 Farkas, 12 Fejes, 1 Kovács, A Béres, 2 Csomós és 1 Balogh család alkotta a lakosság 72%-át. Az arány valamennyit romlott a nagyszámú beköltözővel, de 1828-ban az előbbi törzsökös családok az egész népességnek több mint a felét, 62,3%-át teszik ki. 9. Bükkszék, Heves megye Népesedéstörténetének forrásai az 1550. évi török adódefter, 1549. és 1621. között 4 dézsmajegyzék, az 1696, 1720, 1771 (úrbéri tabella) és az 1828. évi országos összeí ' 74 iras. A közepes nagyságú, 14—16 háztartást számláló település lakosságáról a XVI. századi dézsmajegyzékek részletesen tudósítanak. Soós Imre szerint Bükkszéket először 1552-ben pusztítják el a törökök, rövidesen újjátelepül, nagyobbrészt a régi családok térnek vissza, de már új nevek is megjelennek, amelyek származáshelyét a közeli falvakkal lehet azonosítani. 1654-ben a falu újra elpusztul annyira, hogy 1696-ban már csak 3 család lakja. 1733-ig csak a földesúr majorsága Bükkszék, lakóinak száma igen csekély. Fokozatosan népesül be újra a régi faluhely és 1738-tól kezdve ismét adózik, újra a községek között tartják nyilván. 7 s A névjegyzékek is tükrözik a falu hányatott történelmét a családok számának változásával, csökkenésével vagy növekedésével és nem utolsósorban a nevek többszöri cseréjével. A családnevek vizsgálata arra az eredményre vezet, hogy egyetlen család tudta csak a település többszöri pusztulását átvészelni, különben a középkori és az újkori népesség között semmiféle kapcsolatot nem lehet találni. A Zagyva (Zagwa) család neve az 1550. évi török adóösszeírás kivételével minden forrásban szerepel és tudjuk, hogy ma is a falu legnépesebb családja. Az 1720. évi országos összeírás Bükkszéken egyetlen háztartást talált, Zagyva Benedekét, aki egyúttal a földesúr ispánja, a major gazdája, akinek keze alatt több cseléd is dolgozott. Ha tehát a falu középkori lakossága megmaradásának tényét, vagy mértékét akarjuk minősíteni, a Zagyva család szerepét nem szabad csupán a biológiai továbbélésben látni. Ez a szerep nem merült ki a népesség-kontinuitás fenntartásában, hanem kiterjedhetett a népi műveltség egész foglalatára, a település, a határ, az éghajlati viszonyok ismeretére és más egyebekre is. A családnevek jellegéből kiindulva, meglepő, hogy a viszonylag kis lélekszámú, a hegyek közé eldugott település középkori népességében is találhatók idegen etnikumra valló nevek. Ilyen a Muszka (1549), Rácz (1549), Cseh (1582) és különösen értékes a magyar etnikai kutatás számára a Paloch - Palóc (1583) családnév. Ez az etnikai név területünkön ebben a formában itt bukkan fel időben először és mindjárt hozzátehetjük, hogy a későbbiekben Bükkszéken nem is fordul elő. A XVIII. századtól kezdve azonban Szajlán, majd Sírok községben tűnik fel a Palóc család, amit egy korábbi írásunkban 76 úgy értékeltünk, hogy a település, ahol ilyen név fordul elő, elvileg nem lehet palóc. 74. FEKETE Lajos 1968. 33; Soós Imre PA 489/75. sz. kéziratában: dézsmajegyzék az 1549, 1582, 1583, 1621. évekből, 1696. évi portaösszeírás, 1720. évi országos összeírás, az 1771. évi úrbéri tabella és az 1828. évi országos összeírás jobbágynevei. 75. SOÓS Imre 1975. 128-129. 76. BAKÓ Ferenc 1971. 327. 342
