Agria 19. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1982-1983)

Bakó Ferenc: A kontinuitás és migráció szerepe a palóc centrum népességének kialakulásában

1. Orhalom, Trázs - Nógrád megye Forrása csak az 1579. évi adódefter, de kiegészítő adatokat lehet rá találni az 1546-os Varbón készült és az 1559. évi Dráh faluban felvett defterekben.

42 Varbó ugyanis anyaegyháza volt Trázsnak, Drah pedig a XVII. században elpusztult falu, melynek határát Trázs bekebelezte, így mindkettő adhatott népi segítséget a falu demográfiai fejlődéséhez. Az egyetlen XVI. századi névsor 15 családnevet tartalmaz, magyar neveket, melyekből a 2 családdal jelenlevő Varga és a Bertók az 1715-ös összeírásban is megvan. A két testvérfaluból Varbó lakossága 26-28 család, túlnyomórészt magyar és közöttük 3 Talpas, 2 Varga és Antal nevűek, akiket a XVIII. századi Trázson megtalálunk. Ugyanígy van ez Drahon is, de itt a lakosság (23-28 család) egy része (Bálik, Kvasa, Hajdúk) szláv nevet visel, a Fábián család pedig 1715-ben Trázson tűnik fel. A középkori lakosság folyamatossága tehát Trázs egyedi esetében mindössze 2 név 3 családdal, de erősítik ezt a tendenciát a szomszéd települések, ahonnan az eddigiekhez még 2 név csatlakozik. Trázs esetében tehát nem annyira falu-, mint inkább táj kontinuitásról beszélhetünk, ami a továbbiakban jelentős tényezője lesz a palóc területek népességi folyamatosságának. Amíg a XVI. század trázsi és varbói defteréiben nem találunk sem idegen etnikumra valló, sem idegen eredetű nevet, ugyanezt lehet elmondani az egyéb faluból beköltözésre utaló nevekről is. Változik azonban a kép a XVIII. században. Az 1715. évi összeírás 10 családjának 7 nevéből 4 szláv eredetű (Kanyój, egy pedig az ugyancsak erre utaló Tóth. A népességnek csak 50%-a magyar, igaz, hogy ezek közül 3 összefüggésbe hozható a XVI. századi nevekkel.

43 Mária Terézia korában a falu lakossága 29 háztartás 19 családnévvel; melyekből szlovák eredetű a Kanyó (5), a Botis és a Krizsán (zs). Az 1828. évi regnicolaris összeírás a törzsökös családok további terebélyesedését jelzi (12 Varga, 11 Kanyó, 9 Fábián, 8 Bertók) és néhány új szláv név megjelenését (Csernyik, Matók, Batsa, Madony). Itt bukkan fel a Varbóról 1546-ból ismert Talpas név, erősítve a táji kontinuitást.

44 A családnevek bizonyos mértékben utalnak a falu felé irányuló népmozgás irányára, intenzitására. Trázson 1828-ban találkozunk először ilyen nevekkel: Micske = Miske Heves m.; Bada = Bodafalva Liptó m.; Toronyi = Kistoronya Zemplén m. Bár a szláv nevekhez soroltuk, de itt is meg kell említenünk, hogy a Kanyó név származhat a Gömör megyei Kánó falunévből is, de ennek lakossága is szlovák. Ugyancsak ide tartozó az is, hogy a Varbón 1559-ben feljegyzett Kórógyi név bevándorlást valószínűsít a Gömör megyei Kórógyról. Őrhalom-Trázs népesedéstörténetének alakulása abban foglalható össze, hogy a XVI. században erősen zárt, teljesen magyar nyelvű közösség a többszörös török pusztítás ellenére néhány család révén megéri az újkort, amiben segítséget kap a közeli falvak népétől is, akikkel szoros demográfiai kapcsolatot tart fenn. A XVIII. század elején jelentékeny szlovák bevándorlóval gyarapszik,

45 de a későbbi fejlődés során a szláv népelem aránya háttérbe szorul. A lakosságot felfrissítő migráció szálai észak—északkelet felé (Liptó, Gömör, Zemplén megyék) mutatnak. 42. KÂLDY-NAGY Gyula 1977. 240; Velics-Kam

merer 1886.

1. 298;CSÁNKI Dezső 1890-1913. I. 96;BOROVSZKYSámuel 1911. 100. 43. NmL 1715. évi összeírás. SCHNEIDER Miklós PA 370/74. 44. Mária Terézia-féle urbárium, 1771; 1827. évi regnicolaris összeírás. SCHNEIDER Miklós PA 370/74, 790-82. 45. Erre vonatkozhat az ó'rhalmi néphagyomány, mely szerint a falut „három magyar, meg három tót alapította". BAKÓ Ferenc 1977. 96. 332