Agria 19. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1982-1983)

Lengyel László: Két XVIII. századi apácamunka sorozat a Dobó István Vármúzeum gyűjteményéből

1711-ben ismeretes egy szalmamunkákat (Stroharbeiten) készítő mester Berchtesgaden­ben. A század második felétől pedig áruregiszterek tanúsítják az e technikával készült tárgyak készítésének mértékét. 24 Ládikák, ékszeres és varrószerszámos dobozok, komód­szekrények, bölcsők burkolására használták a szalmát. Ezekre a használati tárgyakra, színezett, hasított szalmából, ornamentális motívumok és időnként figurális ábrázolások kerültek. Az olyan önálló ,Jcép"-típusú kompozíciókat — mint a mi szalmaképeink — készítő műhelyek működési helyét és területét nem tudjuk biztosan meghatározni. A tár­gyak történetéről, múzeumba kerüléséről sajnos semmi használható adat nem maradt fenn. 25 Kizárólag a kompozíciók előképeként esetleg föllelhető magasművészeti alko­tások segíthetnének a további meghatározásban. A szalmaképeknek úgy, mint a kollázsok­nak az előképe, korabeli rézmetszetsorozat volt. Erre tollal és ecsettel felhordott rajzi részletek utalnak. A metszetek ez időszakban használatos merev vonalhálóinak másolását érezhetjük a bizonytalan rajztudás mögött. Ennyiben tehát szalmaképeink is a kor sok­szorosító technikái által terjesztett művek hatására születtek. Ezt igazolja a penitenciát ábrázoló szalmakép ikonográfiái megfelelője, egy festett üvegkép, az Ausztriához közel eső ceské budëjovicei múzeum anyagából. A kompozíciók kétségtelen azonosságai, közös grafikai előképre utalnak. Az egri kép föltehetően közelebb áll még az eredetihez, a ceské budëjovicei pedig már átírtabb, a hinterglas technikai lehetőségeihez szabottan stilizáltabb, kevésbé részletező. A csehországi festett üvegképeket feldolgozó Josef Vydra besorolása szerint, az említett képecske (15. kép) a bucheri iskola körébe tartozik, s ez a tény a szalmaképek ausztriai származását látszik megerősíteni. 26 A hét szentség ábrázolása képeinken, tematikus, valláserkölcsi célzatú. Az élet egé­szét — a születéstől a halálig — s annak minden lényegi mozzanatát átfogó, etikai tarta­lommal is felruházott szabályozókat jelenítenek meg. A korabeli felfogás szerint, a „Szent Sacramentomok" elősegítik — mint a Krisztus szenvedéseihez és véréhez kapcsolódó , je­lek" — az „igaz élet" a „megigazulás" elérését. A szentségek felvétele „Bélyeget" nyom a lélekre, olyan „Lelki jelet" amelynek segítségével az „örök üdvösség" elnyerhető. 2 7 A szentségek a kegyelmet „ex opere operato" eszközlik ki, vagyis az elvégzett cselekvés, a ritus eredményeként. 2 8 A sacramentumokat ábrázoló sorozat képeihez hasonló tárgyak kerültek elő, né­hány évvel ezelőtt az Iparművészeti Múzeumban. 29 Sajnos ezek is adat nélküliek. Mú­zeumba kerülésük ideje és mikéntje tisztázatlan, ezért ismeretlen eredetű raktári anyag­24. MOSER-RATH, Elfriede 1959. 159-161. Ábrahám páter egy helybeli prédikátor megemlékezik egy berchtesgadeni skatulyakészítőró'l, aki festett szalmával burkolja ládikáit, dobozait. 25. Az 1873-ban megnyitott Egri Érseki Líceum Képzőmű-Gyüjteményének leltárkönyvi bejegyzé­sének alapján, csak az adományozó neve ismert: Nagyfejéé). Akiről mindössze annyit tudunk, hogy a XIX. sz. végi Egernek jómódú polgára volt. A feltételezhető' adományozó azonban nem Nagyfejeó' Mihály városi sebész főorvos, hanem a Dobóu. 3.sz. házat 1878-igbirtoklóNagyfejeő Stefánia volt. 26. Feltételezhető, hogy a ceské budëjovicei múzeumban a hét szentség többi darabja (ill. ábrázolásaik) is megtalálható, sajnos e dolgozat leadásáig erre a kérdésre még nem kaptam választ a múzeumtól. 27. A katolikus restauráció hangsúlyozta a hét szentség fontosságát, a sacramen tum okba vetett hit szükségességét. Legfontosabb előjogának tekintette, a szentségek, vagyis a kegyelem eszközeinek kiszolgáltatását. E tárgykörben a korabeli katolikus állásfoglalás egyik legszebb példája: A Szent sacramen tum oknak vagy-is az evangéliobéli hét szentségeknek magyarázása, melyet Gánóczi Antal nagy-váradi kanonok s. с meg-írt. Nagyvárad 1779. 28. VON GLASENAPP, Helmuth 1981. 305. 29. Az Iparművészeti Múzeum idevonatkozó tárgyai a Kisgyűjtemények osztályán találhatók: Me­mento Mori, A. F. Langguth 1633-ban jelzett művének föltehetően XVIII. századi másolata. Ltsz.: 79. 215. 1. Krisztus siratása Ltsz.: 79. 216. 1.; Keresztlevétel Ltsz.: 79. 217. 1. Mind a három vakrámára húzott, karcolt és színezett, berakásos, hasított szalmából készült. 313

Next

/
Thumbnails
Contents