Agria 19. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1982-1983)

Lengyel László: Két XVIII. századi apácamunka sorozat a Dobó István Vármúzeum gyűjteményéből

Lengyel László KËT XVIII. SZÁZADI APÁCAMUNKA-SOROZAT A DOBÓ ISTVÁN VÁRMÚZEUM GYŰJTEMÉNYÉBŐL Múzeumunk képzőművészeti gyűjteményében találhatók ezek a feltehetően osztrák eredetű apácamunkák. 1945-ig az Egri Érseki Líceum Múzeumában, a régiségek, ritkaságok és kegyeleti tárgyak elnevezésű részben voltak kiállítva, majd sokáig értéktelen, silány munkaként kezelve — a nyilvántartásból is törölve — hányódtak.

1 A XVIII. században nagy népszerűségnek örvendtek és nagy mennyiségben készültek ilyen típusú tárgyak, úgynevezett kolostormunkák (Klosterarbeit v. Klosterwerke) vagy más néven apácamunkák. Magyarországi közgyűjteményekben ma már csak kis számban találhatók, fennmaradásuk inkább köszönhető néhány lelkes magángyűjtőnek.

2 Hosszú ideig kegytárgy voltuk miatt őrizték meg őket. A mindennapi élet szerves tartozékaként léteztek, mint a hitvilág falakra kivetülő, ikonikusan is testet öltő, szakrális kellékei. Volt idő, amikor dilettáns munkaként, alantas esztétikai megnyilvánulásnak tartották, s rengeteg megsemmisült, elkallódott a hasonló kompozíciókból. Természetesen ezek a tárgyak nem váltak egycsapásra nagy művészeti teljesítményekké. Azonban a XVIII. század emberének gondolkodásmódjáról, annak etikai, esztétikai szintjeiről jelentős, figyelmen kívül nem hagyható információkat közvetítenek. Ezek a képek nemcsak ritkaságnak számító technikájukat, hanem morális hátterüket és céljukat illetően is tanulságosak. Egyben létükkel jelzik, hogy a XVIII. századtól kezdődően a sokszorosítás technikai fejlődése és terjedése, — mint közvetítő médium — hogyan befolyásolta a művek társadalmi hatását és befogadásuk módjait.. A zárdamunkák vizsgálata, keletkezésük és terjedésük körülményeinek elemzése, a kultúra egészében elfoglalt helyüknek és lényegüknek meghatározása, a mindennapi élet kutatásának ez idáig még kevéssé tisztázott kérdései közé tartozik. Megválaszolásuk tanulságos adalékokkal szolgálhat, a mindennapi élet jelenségei iránt egyre nagyobb figyelmet mutató történettudományok számára. A vizuális megnyilvánulások sorában meghatározni az apácamunkák helyét, csak a folklórkutatásban és a művészetszociológiában napjainkban is tapasztalható, terminológiai újítások figyelembevételével lehetséges. Az új terminológiai rendszerek, új szemléletmódok érvényesülését is jelzik. Az egyik ilyen terminológiai újítás az amerikai Alan Dundes nevéhez fűződik. Dundes arra az eredményre jutott, hogy „folk (azaz nép) egy nemzet, egy terület, egy állam, egy város, egy foglalkozási, vallási vagy etnikai csoport, de 1. A Szmrecsányi Miklós által készített katalógusban vannak említve eló'ször. Az Egri Érseki Líceum Múzeumának Tárgymutatója Eger, 1931. negyedik kiadás, В pont, Régiségek, ritkaságok és kegyeleti tárgyak címszónál. Legújabb nyilvántartásba vételük 1981-ben, kiállítva 1981. szept.-dec. a Dobó István Vármúzeumban. 2. SZILÁRDFY Zoltán 1981. 130. 301