Agria 19. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1982-1983)

Korompai János: A levélíró Gárdonyiról

diák vannak. Pap mondta nekem még ifjúságomban, hogy az ősi melódiákra új szövegeket szabtak az első ker. papok, épp úgy mint ahogy a pogányságtól átjött az oltár, a miseruha, a farsangi ünnep, a zsidóságtól az angyal, az áldozati forma, a mitra, a tömjén. Szóval a térítők nem irtották ki az ősvallást gyökerestül, csak más ágat oltottak bele. A templomi énekgyűjteményeket papoktól lehetne megtudni. Az Akadémia adott ki egy csomót. Használatban lévő bő énekgyűjteménye minden vallásnak van. A katolikusoké „Zsasskovszky Énektár"

26 igen bő és igen vegyes minden idegen zenei szeméttel, de az ősi melódiák is benne vannak. Tisztelője G.G. 1901.X. 25,"

e Jegyzetek a) A levelet Gárdonyi ugyanolyan Göre-képes levélpapíron írta, mint amit a harmadik levélhez fűzött a) jegyzetben bemutattunk. Az összesen 58 sornyi szöveg mind a négy oldalra kiterjed. Szinte javítás nélküli, gondos, de gyorsan papírra vetett írás. A most vizsgált levelezésben egyetlen eset, hogy Gárdonyi a levelét „G. G."-ként írta alá. b) Fabó Bertalan könyvében 409 kótát számoltunk össze. Nehéz eldönteni, hogy ez a másfél oldalanként előforduló dallamrögzítés eléri-e Gárdonyi furcsa mértékét, azaz „zsákkal" van-e. Figyelembe kell azonban vennünk, hogy a hangjegyes részek gyakori beiktatása nehezítette a könyv nyomdai előállítását. Erre utalást találunk a levelezésben is. c) A levélnek ezek a szavai: „.... az az érték, ami másutt nem található ..." világos része a Gárdonyi által szövegezett levél-filozófiának, amelynek egyik fő követelménye: Ujat adj a megszólítástóla záradékig. d) E levél nagy részében az idegenség elleni harc programja kap helyet. Gárdonyi Géza életének egyik nagy célkitűzése volt a magyar nyelv tisztogatása, rostálása. Érthető törekvés, hogy a magyar népzene mezejéről is minden erejével irtani igyekszik az idegen gazt. e) Ez a levél hat nappal követte az előzőt. Újabb bizonyíték arra, hogy az író mennyire komolyan vette Fabó Bertalan törekvését és milyen lelkesen irányította a könyvírás munkáját. Még az sem biztos, hogy a két levél - az október 19-i és az október 25-i keletűek - között Gárdonyi választ kapott Fabótól. Ha így lenne, arra mutatna, hogy az ügy folyamatosan foglalkoztatta és saját kezdeményezésből is megírta gondolatait. A hatodik levél „1902. III. 26.

a Tisztelt Tudós uram.

b Bámulok és kábulok! Hol lappangott ön ezzel a nagy és sok tudással? Ezzel az erős szemmel, ezzel a hatalmas rendszerező képességgel? Az első küldeménye érdekes volt és becses, de erre a másodikra már nem találok jelzőt! Szinte szégyelem magamat, hogy ön az én asztalomra teszi. Hiszen már mondottam is, hogy én a zenéhez paraszt vagyok, csak általánosságokban tudok beszélni. Most már alig is merem megkockáztatni, hogy megjegyzéseket tegyek. Ez a munka olyan nagyfogású, hogy én csak aprólékos észrevételeket mondhatok.

0 Az első, amit ajánlanék, az elején van, a 4. lapon kezdődőleg. Az a rész, amelyben Lavotta és társai tudatlanságát tárja fel, — erős. Legyünk kíméletesek uram, mikor királyokat döntünk le, mert lehet, hogy még sokan imádják. És talán igazságtalanság is mindig a régi nagyok leszólása. Ez csak az újabb idők hangja, s mondhatom: én mindig megbot26. Zsasskovszky: Az egri főszékesegyház karnagya. Az egri tanítóképzőben Gárdonyi ének és zenetanára volt. 290