Agria 19. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1982-1983)
Korompai János: A levélíró Gárdonyiról
1) Dankó Pista 25 is Fabó Bertalan magasztalt témája lett. Könyvének 416-433. oldala szinte csak őróla szól, de már előbb kijelentette Dankóról, hogy ó'serejű zenei tehetség ... aki népiesebb minden eddigi népdalköltó'nél...". A könyvben található nyomok szerint Gárdonyi Géza ezt a fejezetet különösen nagy gonddal tanulmányozta. Érthető', hiszen őt Dankóhoz hosszú éveken át a legbensőbb barátság kötötte. Erre a kapcsolatra így utal Fabó könyvének 421. oldalán: Különösen sokat köszönhet Gárdonyinak, kinek tolla nyomán a magyar genre-alakoknak egész raja (a kanász, Göre Gábor, Durbincs, Kátsa cigány) támadt s ezek, különösen mióta Dankó Pista is felruházta őket meleg dallamainak színes palástjával, úgy látszik tartósan megtelepedtek a közönség kegyében ..." m) Fabó a cigány zenészek és szerzők méltatására buzdító útmutatást is megfogadta: Bokát könyve 415. oldalán a „második" Bunkóval, Patikárussal és Sárközyvel együtt a „hatvanas évek híres czigányai" elnevezéssel emlegeti; „Fáy Lenczy" azaz Fáy Lőrinc nevét a 445. oldalon találjuk; Farkas Ödön a 435. és 533. oldalon szerepel. A legtöbb jó szót azonban az „öreg Rácz Pali" (1830-1886) kapja, aki „egész muzsikus dinasztiának adott életet, amelynek sarjai öt világrészben szétszóródtak." (A könyv 415-416. oldala) n) A könyv II. részének XII. fejezetében vannak a „Czigány zenekar. Az egyes hangszerek szerepe." című részek. A cimbalomról sok minden belekerült ebbe, mert az a szerző szerint is „ ... sajátságos helyet és szerepet tölt be a czigányzenében ...". Az erről szóló szöveg, kóták beiktatásával az 534-542. oldalakon olvasható. o) Gárdonyinak ez a megjegyzése eszünkbe juttatja, mennyire kínos pontossággal osztotta be ő maga minden napját. Minden tevékenységnek megvolt a maga órája. Az ötödik levél a „Tisztelt Uram, Zsákkal a kótát b , marékkal a szöveget. Az ilyen szövegeket: Hallod-e te királyfiú? — Egyszer egy királyfi — Fehér László lovat lopott — Lám megmondtam Angyal Bandi stb. — mindenki ismeri. Ha éppen itt-ott kétségeskedik ön, tegye alája két szóban, hogy az érdeklődő hol találja meg. Kár lenne effélékkel a munkát drágítani. Minden munkában csak az az érték, ami másutt nem található. 0 Hiszen van dalgyűjteményünk annyi, hogy sok! Természetesen más az eset, ha ön egy-két dalt a bonczoló-asztalra kíván tenni, és ízekre bontogatni. A népdal előadásának módjáról és a magyar hangszerekről szóló fejezetnek előre is tapsolok. Ezt csak bőven és részletesen. Az idegenségeket nem úgy értem, én, hogy az M. K. Vegyelemző intézet retortáira rakjuk a nótákat, hanem, hogy az ilyen nótát, mint: Elmentem én a vásárra Snajder Fánival, - hogy: Zöld fűben legel a bárány - továbbá Lányi Ernőnek azokat az őrült új nótáit, amelyek maholnap a kromatikus skálák énekeltetésébe csapnak, a külföldi kuplék majmolását s más efféle rút idegenségeket kell visszahőköltetni. Én még a Szózatot se szeretem, desőt a Hymnusunk is, bármily magyaros, nem tiszta. De erről jut eszembe, hogy a templomi énekeket is meg kellene vizsgálni. A kálvinista énekeket különösen pellengérre kellene állítani, hogy más, magyar melódiák készítésére buzduljanak. A pápista énekek között, az a gyanúm, hogy pogánykori magyar meló25. Dankó Pista (Szeged 1858 - Budapest 1903): nótaszerző, író. Tizenötéves korában saját zenekarával kezdte pályáját Szegeden; a nyolcvanas évekre a város nagyhírű prímása; nótái országszerte elterjedtek. Szerzeményeinek száma körülbelül négyszáz. Dalszövegeit kezdetben Papp Zoltán, majd Pósa Lajos írta, de Gárdonyi Géza is számos nótaszöveghez juttatta. A kilencvenes években daltársulatot szervezett és bejárta vele az országot. Irodalmi munkássága a századvég stílusában megírt és komponált népszínművek: A pataki lányok, Cigány szerelem, A halász szeretője, Kun menyecske, A búcsúfia. - Gárdonyihoz hosszú barátság fűzte, de kapcsolatuk nem volt mentes veszekedésektől. 19 Az egri múzeum évkönyve 289
