Agria 19. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1982-1983)

Korompai János: A levélíró Gárdonyiról

legeredetibb, legsajátságosabb dalokat, amelyekből a jövendő magyar zene fundamentumát kell megágyazni. Szentirmai,J Lányi,

k Dankó

1 műveiből gondosan szedje ki a konkolyt. Mutasson rajok, ami idegen bennök, s mutasson rajok, ami tiszta magyar. Jó lenne egy fejezetet szentelni a cigány remekeknek;"

1 Bokának, Fáynak (ez is csak cigány), Farkas Miskának, Rácz Palinak, s ezekkel és a Liszt Rhapsodiákkal kapcsolatban fejtegetni a magyar ábrándot, mint speciális magyar zenei műfajt, hogy ez továbbra is művelőkre találjon. Mert ez a műfaj lesz a hídja a magyar zenei grand art-nak; ez lesz, ami majd reánk vonja a nyugat figyelmét. A cimbalomról

11 is írjon majd egy fejezetet, mint magyar hangszerről, amely a magyar zene crescendo és decrescendóját s lélegzését legjobban kifejezi (a hegedűn kívül). Tehát nem a gyártását gondolom fejtegetni valónak, hanem a kifejező képességét, hogy akik orchester-zenét írnak, azok a cimbalomnak mindig nagy szerepet juttassanak benne. íme ezek az én jámbor megjegyzéseim. Zeneértőnek ne tartson engem, mert vékony az én zenei tudásom, csak éppen ami megegyez az ön felfogásával, azt vegye ki a levelemből. Aztán — mivel azt mondja, hogy ideges bántalmak zavarják — elsősorban is azt kell tennie, hogy az egészségét erősítse meg. Este ne foglalkozzék ezzel a munkával,

0 mert rendesen az teszi álmatlanná az embert, ha az elméjét este felizgatja. Tisztelő híve Gárdonyi" Jegyzetek: a) A ránk maradt Gárdonyi-Fabó levelezés egyik terjedelmes darabja. A papírlap 460 X 290 mm-es. Kettéhajtva négy oldalt adott, amelyeket teljesen megtölt az összesen 84 kézzel írott sor. A levélpapíron nincs sem dombornyomású, sem színesen nyomtatott feladó. Az írás végig gondos, nagyon jól olvasható és egyetlen rövid „azt" szó betoldásán kívül javítás nincs benne. A tartalma is különös figyelmet érdemel, mert benne található Gárdonyi véleménye a magyar zenéről. Ránk maradt e levél borítékja is. Rajta van a címzés: Dr. Frankéi Bertalan ügyvéd úrnak Budapest V. Géza utca 5. A boríték bal felső sarkában ugyanolyan domborított feladó-cím, (Gárdonyi Géza Eger Heves vármegye), mint amilyent az első levél papírján találtunk. A bélyeg piros 10 filléres a Turul-sorozatból. Felvevő bélyegző: 1901. okt. 19. Eger; a budapesti érkezési bélyegzés: 1901. okt. 20. b) A levél kelte (október 19.) arra utal, hogy Gárdonyi szívesen foglalkozott Fabók Bertalan munkájával, hiszen előző levele október 11-én került postára. Fabók könyvének előszava felvilágosítást ad a levél keletkezésére: „Az első részt félretéve, megírtam a második rész sok fejezetét (a palotás zene és a népdal viszonyáról, Simonffy Kálmánról, Szentirmay Eleménői stb.) s nyomban elküldtem Egerbe. Nemsokára visszakaptam több mint bőséges dicsérettel. Ez időtől kezdve „A bor" szerzőjének minden egyes levele az volt nekem, ami az elfáradt katonának a trombitaszó: lelkesítő szózat további munkálkodásra és küzdésre." c) A „Kedves uram" megszólítás ismét egy lépés az egymáshoz közeledés útján az addig írt levelek „Tisztelt uram" megszólításával szemben. d) A könyv előbb idézett előszavából kitűnik, hogy a munka második részéről nem kötetéről van szó. Természetesen lehetséges, hogy a szerző akkor még úgy gondolta, hogy műve két kötetben jelenik meg. e) A könyvben a II. rész XI. fejezetének címe: Magyar dalcsírák (motívumok) s azok elágazásai. Kérdés, hogy az első, Gárdonyihoz eljuttatott tervezetben is ez volt-e az anyag beosztása, tehát hogy erre a részre gondolt-e Gárdonyi, amikor olyan szenvedélyesen kikelt az idegen és „nyugoti" hatások ellen. 287