Agria 19. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1982-1983)
Korompai János: A levélíró Gárdonyiról
Az a mondat, amelyben a levelek esti elrakását írja elő magának, ízelítőt ad, mennyire beosztotta Gárdonyi egész napja tennivalóit. Külön időpontja volt az új szövegek fogalmazásának, a régi írások javítgatásának, a jegyzetek készítésének és a régebbi cédulák rendezésének, az olvasásnak, a pihenésnek és a látogatók fogadásának. A legrövidebb jellegű levélfajtákra vonatkozó utolsó jegyzet újabb bizonyíték Gárdonyi Géza mindenre kiterjedő gondosságára. A hagyatékban talált ilyen iratok — különösen az élete utolsó éveiben keletkezettek — azt bizonyítják, hogy ő ezt a szabályt is betartotta. Tizennégy eddig közöletlen Gárdonyi-levél - A levélírás gyakorlata Az előző fejezetben említettük, hogy az egri — egyébként igen nagy terjedelmű és változatos — levelezés-hagyaték fő fogyatékossága, hogy kevés benne a Gárdonyi Géza által írott levél. Ezért különösen szívesen fogadtuk, amikor 1977. második felében a budapesti Központi Antikvárium felajánlott múzeumunknak megvételre tizennégy eredeti Gárdonyi levelet, amelyeket az író 1899. és 1920. között intézett dr. Frankéi (Fabó) Bertalan 1 * budapesti ügyvédhez. A jó állapotban lévő levelek egyikének másikának még a borítéka is megmaradt. Ez a levelezés bizonyítja, hogy Gárdonyi Géza milyen komolyan vette a levélírást, milyen készségesen, emberségesen, együttérzőn és felelősséggel fogadta a hozzá forduló kérését, milyen önzetlenül vett részt más munkájában, hogyan segítette levelezőpartnerét fontos tervei megvalósításában. Az összefüggő levélsor tükrében ugyanakkor alkalmunk nyílik Gárdonyi véleményének, élete egyik szektorának jobb megismerésére, hiszen ezekben a saját kezű írásos nyilatkozatokban eddig megválaszolatlan kérdésekre kapunk egyértelmű és igazán illetékes választ. A következőkben sorra vesszük a tizennégy levelet és minden levélhez hozzáfűzzük megjegyzéseinket, amelyek egyrészt a levelezésben szereplő ügy — a Fabó Bertalan által írott zenetörténeti könyv megalkotása — fejleményeire, másrészt Gárdonyi nézeteire, szokásaira vonatkoznak. A megjegyzésekben következetesen kapcsolatot keresünk a levelek formája, tartalma, írásmódja és az előző fejezetben az íróról és az általa kialakított levelezőfilozófiáról elmondottakkal. Végső célunk annak kimutatása, hogy az elvek és a gyakorlat Gárdonyinál a levélírás vonatkozásában is egyet jelentettek. A levelek ismertetésekor felmerülő általános jellegű kérdésekre adott magyarázatainkat a dolgozat lábjegyzeteiben adjuk meg. 14. A dolgozat következő részében ismertetésre kerülő levelezés elemzése előtt ide iktatjuk, amit a Gárdonyi által írott levelek címzettjéről az Életrajzi Lexikonban olvasna tunk :Fűftó5ería/ű/i (Taktakenéz 1868. - Budapest 1920. október 29.): zeneíró: Ügyvéd volt, de mint zenetörténész tette nevét ismertté. 1900 óta foglalkozott behatóbban a magyar zene történetével. Munkásságának legfőbb érdeme az anyaggyűjtés; tudományos eredményei ma már meghaladottak. Tanulmányai a Magyar Könyvszemlében, Magyar Zenetudományban jelentek meg. Szerk. (1910) az Erkel emlékkönyvet. Műve: A magyar népdal zenei fejlődése (1908); - Haydn in Ungarn (1909). Irodalom: Seprődi János kritikája A magyar népdal zenei fejlődése с könyvről (Erdélyi Múzeum 1908); Fabó Bertalan dr. emléke (Zenei Szemle 1923.3.). 281
