Agria 19. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1982-1983)

Lénárt Andor: Eszterházy Károly püspök XVIII. század végi építkezéseinek háttériparáról

Irodalom Bárczy Zoltán 1960. Fejezetek a Borsodnádasdi lemezgyár történetéből. Miskolc. Csiffáry Gergely 1977. Az egercsehi szénbánya története 1901-1976. Eger. Kovács Béla 1977. Johannes Pliczner lapicida. Archívum. A Heves megyei Levéltár Közleményei 6. Eger. Lénárt Andor 1974. Az egri parasztok megmozdulása 1792. január 7-én. A Heves megyei Levéltár Közleményei 3. Eger. 1975. Az egri céhek és a magisztrátus a 18-19. század fordulóján. A Dobó István Vármúzeum Évkönyve XIII. Eger. 1980a Az egri vár a 18. század végén. A Dobó István Vármúzeum Évkönyve XVI-XVII. Eger. 1980b Kőbányák Felsőtárkányban. Hevesi Tájak XVI. Eger. 1981. Céhen kívüli ipar Egerben a 18. században. IV. Kézműves-ipartörténeti Szimpózium Veszprém, 1980. december 1-2. Veszprém. Soós Imre 1955. Fazola Henrik és Lénárd egri vasművesek. Művészettörténeti Értesítő I. sz. Sugár István 1981. Az egri bazilika. Eger. Szabó Erzsébet 1958. Adatok gróf Eszterházy Károly püspök építési tevékenységéhez. Művészettörténeti Értesítő VII. évf. 2-3. sz. Bp. Szmrecsányi Miklós 1937. Eger művészetéről. Tanulmányok és jegyzetek a hazai barokk történetéhez. Budapest. Voit Pál 1969. Mesterek adattára. Heves megye Műemlékei I. Budapest. 1972. Heves megye műemlékei II. Bp. Rövidítések HmL Heves megyei Levéltár Evi Eger város iratai EÉGL Egri érseki gazdasági levéltár DIV TA Dobó István Vármúzeum Történeti Adattár Andor Lénárt Von der Hintergrundindustrie der Bautätigkeit des Bischofs Károly Eszterházy Der Beitrag gibt in der Einleitung eine kurze Zusammenfassung der Bautätigkeit der Bischöfe im 18. Jahrhundert, die Eger zu einer Barockstadt ausgebaut haben und skizziert eine neue Konzeption der Zeitfolge dieser Bautätigkeit. Im weiteren gibt der Verfasser einen Einblick in den Prozeß der Bautätigkeit und in die Anschaffungsmethoden einiger Baumaterialien des in der Zeit der wirtschaftlichen Veränderungen, Ende des 18. Jahrhunderts, in seiner Kraft schwächer werdenden bischöflichen Gutes. Er erforscht ein Gebiet der Bautätigkeit der Barockstadt und des bischöflichen Gutes, welches von der Kunstgeschichte nicht geprüft wird. Nicht die Analyse und Geschichte der Bauwerke sind wichtig in dieser Schrift, sondern die Frage, woraus sie erbaut worden sind. Sie spricht 216