Agria 19. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1982-1983)

Lénárt Andor: Eszterházy Károly püspök XVIII. század végi építkezéseinek háttériparáról

olyan munkaerőt találjon, aki „külső országot járt, aholott azzal már szélűben élnek, onnanvalót" szerezzen. — Keresése közben talált rá „egy vén Schuh Jakab nevű külső országi bányákból, nevezetesen fedőkő bányából jött németre", aki báró Orczy alkalmazásában dolgozott. Elkérte Orczy tisztjétől, s Visnyón dolgoztatta. Jakab mester nagyon dicsérte a fedőköveket. Azonban semmi újat nem tudott mondani s mutatni, amit a magyar munkások már ne tudtak volna. „Azért is szégyenletiben visszament Párádra hamar." Miután az öreg Pongráczné átadta ura bányáját Farkasnak („nemcsak szóval, hanem ... írásbeli attestátumával is authentica által atta ..."), hozzáfogott Farkas a maga költségén, a maga kevés emberével a kőcserép bányászásához Nagyvisnyón. Nem várta meg, hogy a földesurakkal szemben megkapja „nemcsak a szabadságot, hanem az adsistentiát is" a bányászáshoz. A visnyói földesúr, Máriássy úr ispánja felügyelt a bányászokra, akik munkája eredményeként „készen van több háromezernél". Engedélyt kért a földesurától, hogy próbaként a központi majorság granáriumát ezzel a cseréppel fedethesse be. ígérte, hogy ha nem válik be, egy darabbal sem bányásztat, készíttet többet. De ha beválik, készíttet egy olyan eszközt, melyet Zsércen még nem lehet alkalmazni, de Visnyón már igen. Ezzel az eszközzel egy ember tízszer annyit tud majd elkészíteni, s így a palából való lassan olcsóbb lesz mint a veresfenyő zsindely. „ ... az erdőknek országszerte való fogyása, s a sindeleknek drágodása mégis kevés ideig való tartása miatt, (— hamar elpusztulása —), kivált midőn majd drágák nem lesznek a fedő kövek; a publikum kintelen-kelletlen ezekhez fog nyúlni látván a példát. .. Excellentiádnál, aki legelőször mutatta meg azt, hogy meglehet ebben is, amit mások lehetetlennek mondogattak." A próbaként, s mintaként elkészített harsányi csűr ellen „kezdettek némelyek szólni". Megvizsgálták szakértők. Megállapították, hogy nincs semmi baja. Az itt-ott látható törést a cserepeknél erőszak okozta. A fedél szilárd és jó. Ha az egri granárium elkészül a visnyói cseréppel, az is jó lesz. Hozatott deszkát a kőzsindely alá, és megkezdték ezt a próbát is.

163 Farkas szép tudósítása ellenére sem bízott még Eszterházy a visnyói kőcserépben. „Iparkodni kell, hogy a kőcserép Zsércről jöjjön be ... a visnyóit másutt lehet próbálni" — írta, nemcsak a püspöki jószágon, birtokon. Inkább azt kell szorgalmazni, hogy „aki más országban már dolgozott tetőfedő munkán, — az lásson hozzá a munkákhoz és ehhez sem deszkában, sem kövekben hiánya ne legyen" .. 164 Eszterházy bizalmatlanságát mutatja, hogy a cserepes megérkezése után nem a kőcseréppel, hanem égetett tégla-cseréppel végeztette el a püspöki palota fedését a fazsindely után. S ez került először a Líceum tetejére is.

16 s Farkas pedig tovább is a visnyói cserepet szorgalmazta. Mintát vitt, ígéretet tett hasznosságára. A püspök pedig további relációt kért.

16б Közben a földesúr szakemberei járták a tarkányi hegyeket is. Az oberjager, a zsérci cserepesmester, pallér olyan helyet kerestek, ahol jobb cserepet, sokkal könnyebben, kevesebb költséggel bányászhatnak, mint Zsércen.

16 Megtalálták. Majd Liczner ingeniur és a zsérci pallér javaslatára megkezdték a bányászást és a kibányászott pala próbáját „a tarkányi új fedőkövek bányájából".

1 6 8 163. HmL. XII-3/a. 257. 1792. 26. §. 164. HmL. XII-3/a. 257. 1792. ad 26. §. 165. HmL. XII-3/a. 257. 1792. 27. §. 166. HmL. XII-3/a. 258. 1793. 8. §. 167. HmL. XII-3/a. 258. 1793. 97. §. 168. HmL. XII-3/a. 258. 1793. 100. §. 212