Agria 19. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1982-1983)

Lénárt Andor: Eszterházy Károly püspök XVIII. század végi építkezéseinek háttériparáról

A földesúr döntése előtt tudni szerette volna, hogy hány ezret készítettek el a metszők, amit be kell szállítani; milyen épületekre kívánják a felhasználást; és megpróbálták-e más faluk fuvarosaival is az egyezkedést? 94 A püspök kérdésére adott válasz szerint 230 ezer kész bikkfazsindely várt beszállításra, összesen 400 ezret metszettek, de ebből már 170 ezret behoztak. A coadjutor rendelése szerint többet a tarkányi erdőben már nem készítenek, a metszők a gyöngyössolymosi erdőbe költöznek.

9 s A tiszanánai tiszttartó Tiszaörsre a granáriumhoz, az abonyi tiszttartó pedig a kápolnai vendégfogadó és a felső malom reparációjára igényelte a zsindelyt. A tiszanánai 3000; az abonyi 30 ezret kért.

96 A tárkányiakon, felnémetieken és a zsércieken kívül a tályaiakkal is alkudtak a beszállításról. Ők 32 garasért ajánlották magukat, míg a zsérciek 34-ért. Ezt sokallta a hivatal. Mivel a pillanatnyi szükségre elegendő volt már bent a magazinban, nem sürgették az alkut. („ . . . nem éppen oly siető a dolog,... ha szükség úgy kívánja a béresekkel is tudnak gyorsan behozatni" . . .)

9 7 Anélkül, hogy a zsérciekkel végül is megállapodtak volna, azok az ajánlott 34 garas 1000-ért reményében behordták Egerbe 94 850 zsindelyt. A többit is a „rossz helyről" felvitték a megközelíthető útra. — A beszállításért végül is nem kaptak csak 24 garast ezerért. De ezért is elvállalták a további szállítást is. (Megkapták az engedélyt, ,Дга más nem végzi el olcsóbban".)

9 8 Megjelentek az aulában a Tárkányban dolgozott metszők, hogy átvegyék Sólymosra költözésükkor az intenciókat és a rendelést. Elmondották, hogy az Oberjager vezette őket „nehéz helyre; pedig szerintük és mások relációja szerint is könnyebb hely is lett volna". De ha ily nehéz helyen is volt a zsindely, hogy a parasztokat nem lehetett „alább mint 1 Rfrt 20 kr ezerét számlálván fizetni"; mégis vállalták „ezen Mettzenzőffek, hogy ők nem 24, hanem 20 garasért fogják elhordani s ide berakattni ezerét a bikkfa sindelnek". A jágert „megpirongatta" a földesúr, a 20 garasos alkut jóváhagyta. A zsindelymetszők mielőtt Sólymosra elmentek volna, saját kocsijukon az összes zsindelyt beszállították Egerbe.

99 A tiszaörsi iskola fedésére kellett volna zsindely. Az ács Egerből akart vitetni. Nem kapott. Tokajban ui. ekkor „már most sok sindeleket készítenek a sóval lejövő fenyőszálakból". Ezeket a tokaji adminisztráció eladta. A Tisza melléki községeket jól el lehetett látni zsindellyel, mert vizén volt szállítható a községekbe. így Örvényre, Magyaradra. — A püspök földesúr rendelkezése az volt, hogy onnan kell beszerezni, ahonnan a fuvar könnyebben esik. — Csak meg kell tanulni a zsindelyek lehúzásának módját.

1 ° ° A következő esztendőben, tanulva az előző évi eseten, 1787-ben a tavasszal munkára jelentkezett zsindelymetsző maga nézte ki a helyet, ahol dolgozott. Ez olyan volt, ahová az elszállításhoz a szekerek is könnyen hozzáférhettek, s így a fuvar olcsóbbá vált.

101 94. HmL. XII-3/a. 251. 1786. ad 117. §. 95. HmL. XII-3/a. 251. 1786. 121. §. 96. HmL. XII-3/a. 251. 1786. 121. §. A füzesabonyi tiszttartó. 97. HmL. XII-3/a. 251. 1786. 121. §. A nagytályaiakkal. 98. HmL.XII-3/a. 251. 1786. 121. §. 99. HmL. XlI-3/a. 251. 1786. 136. §. A Mettzenzőffek mecenzéfi emberek voltak. 100. HmL. XII-3/a. 251. 1786. 156. §. 101. HmL. XII-3/a. 252. 1787. 69. §. 203