Agria 19. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1982-1983)

Lénárt Andor: Eszterházy Károly püspök XVIII. század végi építkezéseinek háttériparáról

1764. június 24-én írta Eszterházy Károly, hogy „arra kell törekednünk, hogy minél több tégla készüljön a Vécsey völgyben, Püspökiben és minden más ilyenfajta üzemben".

65 Egymás után hozatja létre Eszterházy Károly az építkezéseit segítő téglaégetőket. A hozzá szolgáló pénz előteremtéséhez a leggyorsabb módot kereste, szorgalmazta az egyházi dézsmajövedelmek maradéktalan beszedését.

66 A felsőtárkányi templom építése kapcsán azt is nyomon követhetjük, hogyan jött létre a tarkányi téglaégető. Mint korábban erről már szóltunk,

s6 amikor a felsőtárkányi templom épült, a püspök építkezéseinek vezetője, Bauschreibere, a kőfaragó, a felnémeti kasznár többször is bejárták a falu határát, hogy az építkezéshez használható köveket és bányászásukra alkalmas helyeket keressenek. Egy jelentésükre írt indorsatiójában vetette fel Eszterházy, hogy néznének téglaégetéshez alkalmas agyag után is. A téglás mestert is magukkal vive járták meg a tarkányi határt téglának való agyagért. Nem találtak jobbat, „mint egy kevéssel fellyebb" ahol a Fuor contrasti építésére, Barkóczy püspök idejében égették a téglákat. A téglás innen mintát hozott, próbát tett, égetett az agyagból.

6 7 A kiégetett téglát jónak, alkalmasnak találták az építésre.

68 Az Oberjager jobb téglának való földet javasolt. Megnézték azt is a téglásmesterrel. Az nem tartotta jobbnak. — Pedig jó lett volna, ha találnak más helyen, mert ahol tervezték a téglavetést, ahol a próbatéglák jó anyaga előjött, ott vetések voltak. Aratásig nem lehetett hozzáfogni a téglakészítéshez, mert „a szegény emberek vetések kára nélkül meg nem eshetik" az. El kellett dönteni, hogy megkezdik-e az aratás előtt, vagy bevárják az aratást? Az agyagot vághatta volna a téglás, s a sarat, téglákat aratásig is csinálhatta volna, ahol nem volt vetés, s így kár nem esett volna. De a téglák szárítása, kirakása, a színnek, kemencének, a fának a bevetett földekből kellett volna hely: 30 öl széles és 60 öl hosszú. Erre épült volna 3 öl széles 16 öl hosszúságú szín, egy kis ház vagy kunyhó, ahol a téglások aludnának, és szerszámaikat raktározni tudnák. Azt is javasolta a téglaégető mester, hogy a Felsőtárkányban építendő téglaégető kemencéket nem téglából kellene felépíteni. Azért, hogy kevesebb fával kelljen fűteni, s a kemence hosszabb életű is legyen, az agyaghoz közel eső homokos, „a tűznek semmit sem engedő kövekből" kellene, mint ahogyan Németországban látta, — rakattatni. E helyhez nem messze az Egres völgyormában találtak olyan homokbányát, ahonnan könnyen hordhatják a téglacsináláshoz az apró homokot. Eszterházy indorsatiójában szigorúan meghagyta, hogy a vetésekben nem szabad kárt tenniök. Csak aratás után szabad hozzákezdeniök a téglakészítéshez. Nem fog állni a templom építkezése, addig lehet kővel építeni.

69 A tilalmat később többször is megismételte.

70 1787-ben a téglakemencéhez megkívántató apró homokot a püspök legnagyobb téglaégetőjébe, a Vécsei-völgyibe, a Farkas Pál Egerben levő házával átellenben levő part alól kezdték hordani. (Ez a mai Vécsey utca vár felé lévő oldalán, a Föld-Tömlöc bástya 65. EÉGL. Protoc. Agriense 44. sz. pag. 36. 66. EÉGL. Protoc. Agriense 44. sz. pag. 516-520. 67. HmL. XII-3/a-250. 1785. 95. §. 68. HmL. XII-3/a-250. 1785.104. §. 69. HmL. XII-3/a-250. 1785. 105. §. 70. HmL. XII-3/a-250. 1785.132. §., 158. §., 193. §. 197