Agria 19. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1982-1983)

Lénárt Andor: Eszterházy Károly püspök XVIII. század végi építkezéseinek háttériparáról

egri vár köveivel „egyvelegesen" berakni a falakba. Megígérték a tárkányiak, hogy ezután akkor is, ha nem az urasághoz mennek is fuvarba Egerbe, hanem csak a maguk ügyében járnak, üresen nem térnek vissza, hanem kővel megrakodva. A Miklós völgyéből, a Strangomból, (az Estrangom völgytől) az Ostorosi völgyből és a Márványos bánya mellől a tárkányiak lassan-lassan eddig is hordhatták volna a fundamentumhoz való köveket. Ezt azonban eddig ígéretük ellenére nem tették. Egy hónapja, amikor a püspök személyesen is járt a faluban, azt állapította meg, hogy egy kemence mész behordásán és beoltásán kívül a templomuk építéséhez semmit nem csináltak. A kőszállítás gyorsítása érdekében az építőmester azt tervezte, hogy a pallérját öt legénnyel még márciusban kiküldi Tárkányba, hogy lássanak hozzá az alapozáshoz. Eszterházy a jelentésre adott válaszában elrendelte, hogy kezdjék meg a Kovács ortása köveinek bányászását és hordását. Az „egri vár alatt (pedig a) Farkas háza felé való köveket" kell kijelölni a tárkányiaknak. Azt a javaslatot, hogy a kőműves mester kezdjen hozzá az alap építéséhez, jónak találta. De úgy gondolta, hogy egyelőre elég lesz, ha a pallérját küldi ki a Bauschreiber az alap kiásatásához. Mert amíg ez nincs kiásva, a többi legény nem rakhatja az alapot. Ha azonban az alap ásásával elkészültek, legyen gondja a Bauschreibernek arra, hogy az építő kőműves legények kimenjenek és hogy az építőanyagból ki ne fogyjanak. Utasította mind a felnémeti kasznárt, mind a tarkányi plébánost, hogy ők is ösztönözzék a falusiakat a „materiálék" összehordására.

5 9 Téglakészítés A kor nem egyedüli építőanyaga a kő. Mindenütt, ahol csak építkezéshez kezd a püspök Egerben vagy az egyházmegyéje vagy birtoka falvaiban, ott téglaégetésre alkalmas agyagot kerestetett. Ahol talált, ott téglát is égettetett, és azt használta épületeihez együtt a kövekkel. Ezt tették korábban elődei is, a század építési technológiája és szokásai szerint. Telekesy István püspök elszámolásaiban szerepelt „a felnémeti tót téglavető és annak sváb társa".

6 ° Erdődy Antal Gábor szerződött a felnémeti fuvarosokkal. A szerződéspontjai között szerepelt, hogy „a felnémeti urasági téglavető kemencéhez fövenyt (homokot) hordanak, az építéshez szükséges fa kivágásához két fejszés embert állítanak . . . "

61 Abasáron (1737-ben) a földesúri téglaégető kemencénél sváb téglaégetők dolgoztak, de ezek nem voltak állandó lakosok. A földbirtokos földesúr, báró Haller Sámuel tábornok ez égető termékeiből, tégláiból építtetett magának kastélyt.

6 2 A felnémeti téglaház működött ugyan, de az építkezésekhez nem tudott eleget termelni. Ezért 1764. június közepén felállítottak „nagyobb üzemmel működtetni kívánt" téglaégetőt Gyöngyöspüspökiben, Gyöngyössolymoson, Tiszapüspökiben.

6 3 1759-től tudjuk, hogy Quadri József olasz ember veje több év óta Haller Sámuel birtokán, (valószínűleg Abasáron), mint téglaégető mester szolgált, s örökös nélkül halt meg.

64 59. HmL. XII-3/a-252. 1785. 118. §. 60. HmL. XII-3/a - I. Class. Liber 56. 61. HmL. XII-3/a. - I. Class, fasc. 33. No. 620. 1718. 62. HmL. Közgy. iratok. 1737. No. 148. 63. HmL. Evi. V-l/a - Protocollum Agriense 1783. sz. 29.1. 64. HmL. Evi Közigazgatási iratok No. 170. 1759. 196