Agria 19. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1982-1983)

Lénárt Andor: Eszterházy Károly püspök XVIII. század végi építkezéseinek háttériparáról

hez közel bányászni. A határ nagyon gazdag sok mindenféle, az építés minden fázisához alkalmazható kövekben. A kérésére és annak indokolására a püspök leállította a Rácz-hegyi bányában a kőtörést. Engedélyezte, hogy alkalmazottai kimenjenek Felsőtárkányba kőbányát keresni. Egyúttal meghagyta, hogy „ha a tárkányiaknak tetszik, amikor üres szekerekkel (Egerből) visszamennek (Tárkányba), a várbeli kövekből vihetnek". A püspök engedélyével tehát a Baumeister és a Bauschreiber, továbbá Pliczner

5 7 kőfaragó mester, megjárták Felsőtárkány határát, s találtak az építéshez alkalmas köveket. Megvizsgálták az Egres völgy ormát. Ott a köveket „párás márvány fajtának" találták. Olyannak, amely nem kőfalba való. - A Köszörü-kő lápánál homokos kő mutatta magát. Ez jó lett volna, de sok „rámolás kívántatna hozzá". Sok meddőt kellett volna elhordani felőle. — A Kovács-ortásban inkább agyagos mintsem homokos fehér kőre találtak. Ebből épült fel korábban az iskola. Könnyű hozzáférni, közel is van a faluhoz. Ebből Francz mester száz ölet fog kérni, hogy az építő kemény kövek közé „imitt-amott lerakhassa", ha jobbra nem akad. — Borsos-mái oldalban a sárga homokos követ nem találták jónak. — A Vad-rágás nevezetű oldalban a felszínhez közel veres fövenyes követ találtak. A mesterek úgy gondolták, hogy ezt a templom oldalfalainak építésére lehet alkalmazni. — A pádimentomra, a padozat kövezésére használható köveket az Ostorosi völgyben látták. — A legjobban törhető kő, amely közelsége miatt is a legalkalmasabbb, & Miklós-völgyén található. Ha majd a templom környékének a víz felől való kirakására kerül sor, arra a mesterek szerint „darázskő kívántatnék". A Várhegy oldalában, de kivált a Csák-Pilisben lelhető. Ez a hely azonban nagyon meredek. Szekérrel oda nem lehet feljutni és ott rakodni. De a kő olyan jó, hogy ha erre szükség lesz, megkeresik a módját, hogy a darázsköveket fent kifejtve, leeresszék oda, ahol már lehet rakodni. A püspök utasítására megemlítették a felsőtárkányiaknak, hogy ezután ha Egerbe mennek, a várbeli kövekből is vihetnek. Erre „örömmel ajánlották magukat, mert inkább hordják a templomhoz a megkívántató köveket az egri várból, mintsem a Rácz-hegyi kővágóból, oly nehéz helyről". A fentiekre tekintettel a Bauschreiber azt javasolta a püspöknek, hogy a Ráczhegyen abbahagyott bánya kőtörőit a Miklós-völgybe vigyék át. Ott törhetnék az alaphoz való és szükséges köveket. Ha ezzel végeztek, tovább indulhatnának a Vadrágás nevű oldalba, hogy a falba valókat törjék. Úgy gondolták, hogy ezekből a jó kövekből, közelről a tárkányiak könnyen össze fogják hordani a szükséges mennyiséget. — Egyébként még a felsoroltaknál közelebb eső helyen is találtak alkalmas követ, de azzal majd csak akkor lehet foglalkozni, ha a fagy felengedett.

5 6 Eszterházy püspök e jelentésekre tett megjegyzésében megerősítette a Rácz-hegyi bánya leállítását. Elfogadta Farkas tervezett kőfejtéseit. Újra felhívta a figyelmet, hogy biztassák a tárkányiakat, „hogy a várbeli köveket vigyék". Megjegyezte azt is, hogy hasznos volna gondolkodni azon, nem lehetne-e arról szó, hogy ha közel a tarkányi határban jó anyagra lelnének, ott az építkezéshez téglát égetnének.

58 Amikor kitavaszodott, március 28-án a felnémeti kasznárral és Francz építőmesterrel újra megjárta Farkas János azokat a faluhoz közel levő hegyeket, amelyekről télen azt gondolták, hogy könnyen fejthető, jó kövekre találnak. — Az összes helyek közül a Kovács ortást találták legjobbnak. Az innen fejtett köveket akarta Francz építőmester az 57. Kőfaragó mester. KOVÁCS Béla 1977. 96-98. 58. HmL. XII-3/a-252. 1785. 84. §. 13* 195