Agria 19. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1982-1983)

Lénárt Andor: Eszterházy Károly püspök XVIII. század végi építkezéseinek háttériparáról

találta kifizetőnek, hogy négy napszámost fizessen azért az egy-két félóráért, amíg a kocsikat megrakják. A négy szállító béres segítsen egymás kocsijának megrakásában.

4 2 A földet pedig a belső malom gondnoka hordassa el, mert neki van arra szüksége.

43 A felnémeti kutat jó, fehér kövekkel rakták, amelyet a Rácz-hegyi kőbányában fejtettek. A kút koszorúja és talpfája alatt két három sort várbeli darázskővel raktak ki abból, ami az Oroszlán vendéglő kútjához készítettekből korábban megmaradt.

44 A bányákban felhalmozott köveket, hogy újra legyen hely a kőfejtésre, a szentkereszti malom építéséhez szállították

45 a nagyobb darabokat, az apróbbakat pedig az egri malomhoz.

46 Egyre több panasz érkezett a földesúrhoz a várban bányászott és a megbontott falak alatt lakóktól. A panaszokat kivizsgáltatta Eszterházy Francz József

47 építőmesterrel és a mérnökkel (Sartori)

4 8 ; s bár egyre nehezebb volt a fejtés és a szállítás, folytatták a vár körül a bányászást. Ott, ahol és aszerint, ahol az éppen kívánt darázs-, fehér-, tufakőre vagy homokra volt-e szükségük.

49 A szeminárium építkezéséhez, a makiári templomhoz szállították, és magánosoknak, akiknek a kő öljét 5 garastól 10 garasig adták. Aszerint, hogy a vásárló maga törette-e, hogy olyan helyen volt-e, ahonnan könnyen szállítható (vagy nehezebben) volt-e a kő.

50 De vitték a Vécsei-völgyi téglaszín építéséhez.

51 A Fáy asszony „mángorlójában terhelő köveket" szállítottak a várból,

52 s vitték a meleg vízhez, a major istállójához. A meleg víznél korcsma épült és malom.

53 A püspöki külső kert kidőlt fala is innen kapta a pótlást,

5 4 ugyanúgy a makiári parochia kerítése is.

5 s 1785-ben kezdték meg a felsőtárkányi templom építését. A munka megkezdése előtt Eszterházy Károly püspök építkezéseinek irányítója, szervezője, a Bauschreiber, Farkas János az egri Rácz-hegyi bánya köveit ajánlotta. Ezeket alkalmasnak találta mind az alap, mind az oldalfalak rakására. E bánya azonban Felsőtárkánytól meglehetősen messze és „nehéz helyen" volt. A kőhordást a falusiak előreláthatóan „panaszkodva fogják megtenni". Ezért a faluhoz közelebb való bányát kerestek.

56 1785. február 16-án ezért kért engedélyt a püspöktől a Bauschreiber, hogy alkalmas kőbányát keresni kimehessen Francz Joseffel, aki Fellner Jakab után lett a püspök építőmestere, Baumeistere — Felsőtárkányba. Az építőmester az előző napon járt Tárkányban. Az volt a véleménye, hogy „kevés fáradsággal szállítható, az építkezéshez külömb-különbféle köveket" lehet az építkezés42. HmL. XII-3/a-253. 1788. 86. §. 43. HmL. XII-3/a-253. 1788. 143. §. 44. HmL. XII-3/a-254. 1789. 3. §. 45. HmL. XII-3/a-254. 1789. 10. §. 46. HmL. XII-3/a-254. 1789. 16. §. 47. Franc Joseph Fellner Jakabot leváltó építőmester. Többek között ő tervezte a belső' püspöki kert kerítését és kapuját, a külső kert kapuit. Fellner utáni építkezések, kiegészítő munkák az ő tervei szerint és vezetése mellett készültek. 48. Sartori József városi mérnök. Sok felmérés, rajz őrzi tevékenysége nyomát a várossal és a várral kapcsolatban. Legértékesebb az 180 l-es nagy omlás utáni felmérése a várról és a városról. 49. HmL. XII-3/a-256. 1791. 34. §. 50. HmL. XII-3/a-256. 1791. 87. §. 51. HmL. XII-3/a-260. 1795. 14. §. 52. HmL. XII-3/a-260. 1795. 21. §. 53. HmL. XII-3/a-260. 1795. 74. §. és 189. §. 54. HmL. XII-3/a-261. 1796. 7. §. 55. HmL.XII-3/a-261. 1796. 79. §. 56. LÉNÁRT Andor 1980b;-HmL. XII-3/a-250. 1785.37. §;84. §; 118. §. 194