Agria 19. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1982-1983)

Lénárt Andor: Eszterházy Károly püspök XVIII. század végi építkezéseinek háttériparáról

Szabó Erzsébet a Művészettörténeti Értesítőben közölt gazdag adatokat.

3 Már nem elsősorban a nagy építkezéseken végzett munkákról. Az elszámolás és a jelentések adta forráslehetőségeket használva ad számot Szabó Erzsébet Eszterházy Károly püspök gazdasági tevékenységéről. A gazdasági háttér keresésekor (az építkezések kivitelezése, az építőanyag beszerzési helye, az anyag minősége) ő is elsősorban a késszel, a maradandóval foglalkozik. * Az a forrás, melyet mindketten, de különösen Szabó Erzsébet a művészettörténet, illetve az építkezések szempontjából használtak és közöltek; továbbá azok az érseki (püspöki) és káptalani iratok a Heves megyei Levéltárban, melyekről Szabó és Voit is dolgozott, számtalan olyan tényt, ismeretet is feltárnak, melyek az Eger város végleges barokk arculatát megformáló kor kézműves történetének teljesebb megismeréséhez segítenek. A barokk Eger építésének korszakai A 18. század második fele a nagy építkezések ideje Egerben, — így írják a kutatók, történészek. A nagy építő püspök földesurak között elsőként emlegetik Eszterházy Károlyt. Már kevéssé dícsérően és elismerően Barkóczy Ferencet; az építkezések megindítójaként Erdődy Antal Gábort; s van, aki Telekesy Istvánt meg sem említi.

4 Pedig Telekesy az első, aki kísérletet tett a földesúri jogokat visszaszerző, a város régi egyházi státusát visszaállító Fenessy György püspök után, hogy rendet tegyen Eger életében, szellemiben és anyagiban egyaránt. Szemináriumot alapított a papképzés érdekében; s sok mást is tett. Azonban ma olyan építmény, amire művészettörténészeink visszaemlékeznének Telekesy korszakából, valóban kevés. Talán az 1709-ben épült Rókus kápolna az, amely az ő idejéből ma elárvult környezetében emlékeztet a nagy történelmi idők, a Rákóczi szabadságharc püspökére.

5 A levéltár gazdag iratanyaga a rendelkezésére állott kevés békés esztendő alatt is az eljövendő nagy építkezések kezdőjének, tervezőjének, megalapozójának mutatja. A maga kezével írott rendszabások, levelek, gazdasági elszámolások, céh privilégiumlevelek, confraternitások szabályainak jóváhagyása, birtokadományozások a szellemi művelődés céljaira, az alapvetést szolgálják. — Nagy, kifelé látványos eredményekkel nem dicsekszik, de jelentősége az alapok lerakásában nagy. Erdődy Antal Gábor püspök, a király, majd a királynő kedvelt főura. Püspöksége alatt már épültek olyan templomok, melyek formáját a mai városkép kialakításába illesztették tervezői, mesterei. A barátok temploma, a bazilika helyén volt Szent Mihály templom, az irgalmasok kórháza, a régi Káptalan utca, régi ráctemplom. Barkóczy Ferenc viharos belső politikai viszonyok között kezdődött egri uralma a kemény kézzel végzett rendcsinálás után, ha a város akkori lakóinak nem is hozott megkönnyebbülést, az utókor számára csodálatos Egert teremtett. — A minoriták temploma, rendháza, a hidak, az új Káptalan utca házai, a Foglárianum jogi iskolája s kollégiuma, a megyeháza, szálak, vendéglők, a jezsuiták, később ciszterciek temploma, iskolája és rendháza; a polgárok barokk lakóházai a mai Bajcsy- és Zalár utcákban és a Dobó tér környékén, a Széchelyi utcában. — Nagy ízlésről, jó anyagi alapokról tanúskodnak. Nem beszélve a szeminárium bővítéséről, a püspöki palota építéséről, a külső püspöki nyaralóról, a 3. 1958. VII. évf. 2-3. sz. 200-204. 4. FENESSY György 1687-1694., TELEKESSY István 1699-1715., ERDÖDI Antal Gábor 17151744., BARKÓCZY Ferenc 1745-1761., ESZTERHÁZY Károly 1761-1799. Eger püspökei. 5. Vagy a mai bazilika korai gótikusból barokká tervezése. SUGÁR István 1981. 7. 188