Agria 19. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1982-1983)

Lénárt Andor: Eszterházy Károly püspök XVIII. század végi építkezéseinek háttériparáról

felsőtárkányi Fuor contrastiról,

6 temetőkápolnák s vidéki templomok építéséről, átépítéséről; és a líceum tervezéséről, építése elindításáról. Amikor 1761-ben a váci püspöki székből Egerbe kerül Eszterházy Károly, a sokbirtokú család grófi ágából származott, a nagy műveltségét Rómában szerző, a gazdasági életben is reálisan gondolkodni tudó főpap; — tulajdonképpen a barokk Egerben lényegében minden készen áll; vagy alapjaiban legalábbis megvan. Neki már csak a folytatás és a befejezés marad. A Gerl József által még Barkóczy idejében tervezett líceum, az Universitas,

7 — áttervezése, tervei módosítása és felépítése mellett a püspöki palotához, a szemináriumhoz hozzáépít; félig kész templomokat befejez. Aztán épít újakat is, de már nem Egerben, hanem földbirtoka falvaiban, Felsőtárkányban, Makiáron, Tiszanánán stb. A Posuerunttal,

8 a malmokkal, a gazdasági udvarral, a belső- és külső kert kialakításával, a nagytályai fácánossal, az egri meleg víz melletti fürdő és a városban épített korcsmák, kutak építésével már nem a Szmrecsányi Miklós dicsérte barokk város művészettörténeti emlékeit gazdagította. A reálisan gondolkodó, birtokain merkantilista gazdasági rendet kialakító, a felvilágosult főúr gondolkodásmódját követő püspök számára már nem áll rendelkezésre az a korlátlan lehetőség az elképzelésekben, mint volt Telekesynek; az a minden alkotással újat, merészet, mások kibontakozását is segítő lehetősége a megvalósításban, mint Erdődynek; az a kemény, következetes kézbentartása a gazdasági rendnek, melyben a feudális földesúrnak még nincs adó és szolgáltatást behajtó problémája, amilyen a hatalmas birtokból és királynő kegyéből korlátlan lehetőséggel rendelkező Barkóczynak. Eszterházy elképzelései elé már gátat állít, s egyre nehezebben áthághatót II. József felvilágosult abszolútizmusa, mely a nemzeti gondolkodás születő csírái miatt teszi a király ellenfelévé Eszterházyt; a francia szabad gondolkodás elterjedése, mely jóval többet követel már, mint amit Eszterházy adhat. Gondolkodása, elképzelései, tervei és lehetőségei közötti űr egyre szélesebbé válik. S furcsa módon éppen Barkóczy Ferenc ellenszenve az egyik oka, hogy elképzeléseit nem tudja megvalósítani. Pedig ő (Barkóczy) minden lehetőséggel rendelkezett, anyagival, társadalmival, politikaival, (hiszen hercegprímás volt), hogy Eszterházy jó elképzelését, akaratát segítse, megvalósítsa. Ezért szegényebb az a rész a város barokk képében, amely kimondottan, teljes egészében csak az Eszterházy nevéhez köthető. Annak oka pedig, hogy mégis ő az, akit a barokk Egerrel foglalkozók a legnagyobb építőnek tartanak, talán az a tény, hogy ő a legutolsó a városképet barokká formálók közül, ő az, akinek ízlése utoljára formálta meg a végleges, a halála után már nem változott egységes városmagot. Nemcsak a líceummal, melyet Fellner Jakab az Ő intenciói szerint tervezett át, de a többi jelentős, a városnak jellegzetes képet adó épületekkel. S ő az a földesúr, aki nemcsak, s elsősorban nem olyan építményeket hoz létre, melyek az öncélú, kevesek kultúráját, lakását szolgálják, vagy a vallásos életet; hanem a város polgárainak hétköznapját, jövőjét. Ilyen alkotása a régen és méltatlanul elfelejtett nagy, északi védőgát (a posuerunt), a malmok, a pincék, a téglaégetők, a szénbányák, a kőbányák. Még akkor is, ha ezek létesítésében, működtetésében kimutatható az, hogy a maga hasznára is használta azokat. 6. Versaillesre emlékeztető szépségű barokk vadászkastély Felsőtárkány fölött, melyet Eszterházy földig leromboltatott. SZMRECSÁNYI Miklós 1937. 63-76. 7. SOÓS Imre 1955. 29-45. - VOIT Pál 1972. 444-454. 8. Völgyzáró gát Eger északi peremén, párhuzamosan a mai Malom utca vonalával. 1876-ig védte az Eger patak áradásaival szemben a várost. „Nevét a Posuerunt me custodem ..." Zsoltáridézet miatt kapta, mely az építkezést megörökítő feliraton volt olvasható. 189