Agria 19. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1982-1983)

Lénárt Andor: Eszterházy Károly püspök XVIII. század végi építkezéseinek háttériparáról

Lénárt Andor ESZTERHÁZY KÁROLY PÜSPÖK XVIII. SZÁZAD VËGI ÉPÍTKEZÉSEINEK HÁTTÉRIPARÁRÓL Eger város és Heves vármegye kézművesipar történetéhez jelentó's tényanyagot adnak Gattáji Gorove László, Szederkényi Nándor, Breznay Imre, Richter Mátyás írásai, s azok a tanulmányok, könyvek, melyeket ők használtak forrásként feldolgozásaikhoz.

1 Az említett szerzők tanulmányaiból azonban hiányoznak azok a mesterségek, foglalkozások, melyek művelői ipari tevékenységet folytattak ugyan, de nem tömörültek céhekbe. Nem voltak céhes polgárai a városnak. Teljesen kimaradtak az összeírásokból, statisztikákból, feldolgozásokból azok az építkezésekhez kapcsolódó iparágak, melyek művelői nem alkottak ugyan maradandót eredeti tevékenységükkel, de maradandó alkotáshoz segítették a nagy művek létrehozóit. Nincs szervezete, céhe a 18. század végén Egerben, Gyöngyösön, de a megyében sehol többek között a kőbányászoknak, a kővágóknak, a kőszén- és ércbányászoknak, a zsindelykészítőknek, a mész-, tégla- és cserépégetőknek. Ezek nélkül pedig nem emelkedtek épületek, nem születtek nagy, ma is jelentős művészettörténeti értéket hordozó paloták, templomok, polgárházak, líceum. — Nincs nélkülük barokk Eger. A kézművesipar történetét kutatók ritkán találnak róluk adatot az összeírásokban. Művelőik az iparosok összeírásaiban nem szerepelnek a mesteremberek, a mesterségek között. A költségvetések, elszámolások rovataiban is inkább a kibányászott kő, a kimetszett zsindely sok ezres száma, az égetett, elszállításra váró tégla és cserép mennyisége szerepel. Róluk, akik a munkát végzik, az elvégzett munkájuk módjáról, nagyságáról legföljebb ha utalás történik a felhalmozott mennyiség nagysága vagy a munkát végzők bére közlésekor. A protokollumok, a más témákról írt jelentések, tervek, javaslatok azok, amelyekből kivehető részletek adnak képet csak arról, hogy milyen volt az élete a 18—19. század fordulóján ezeknek a céhen kívüli iparosoknak, s milyen volt az általuk mívelt ipari tevékenység. Heves vármegye és Eger kézműiparával és kézműveseivel a korábban említetteken kívül legteljesebben a megye műemléki topográfiája foglalkozik. Azonban kizárólag a művészettörténet szemszögéből. A Heves megye Műemlékei I. kötetében Voit Pál összeállításában a mesterekről, — jelentős vagy kevéssé jelentős — de a levéltárban utolérhető iparosokról terjedelmes és tekintélyes mesterjegyzéket közöl.

2 — ő azokat az építő és művész iparosokat vette számba adatfeltáró munkája eredményeinek közlésekor, akik a ránk maradt műemlékeket alkották. 1. LÉNÁRT Andor 1981. - Az irodalom felsorolása a cikkben. 22. 2. VOIT Pál 1969. 306-426. 187