Agria 19. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1982-1983)

Szabó János Győző: Gyöngyöspatai szőlőmunkás eszközei a középkorból

A metszőkések első csoportjának elterjedési térképét szemlélve, e dunántúli típus értelmezésével akkor jelentkeznek a nehézségek, ha e metszőkés formát a magyar egyházszervezéssel kapcsolatos hittérítő tevékenységgel hozzuk összefüggésbe. 1. Ha a magyar egyház szervezésével kapcsolatosan a nyugati keresztény hittérítőknek köszönhető a szőlőmetszőkések dunántúli típusának a megjelenése és elterjedése, a középkori példányokat túlnyomó többségben (24-ből 20-at!) miért csak a Dunántúlon talárjuk, és hogyan magyarázható meg, hogy mindössze egyetlen példány került eddig napvilágra a Dunától távolabb, Muhi területén? Hiszen nyilvánvaló, hogy nemcsak a Dunántúl megtérítésének a szándéka fűtötte királyainkat, hanem az egész országé. 2. E dunántúli típus keletre terjedését ugyan megállíthatta egy ott már virágzó, s legalább olyan magas színvonalú szőlőkultúra, csakhogy itt olyasmivel bizonyítunk, ami bizonyításra szorul. 3. Az első eszköztípus meglehetősen egységes veretű, a formai különbségek csak variációk. Mármost hogyan lehetséges, hogy olasz, szlovén, cseh, osztrák, bajor, sváb, vallon, délfrancia szerzetesek, térítők ugyanazt az egy metszőkés formát hozták magukkal illetve kultiválták? 4. A dunántúli metszőkés típusának recens és újkori párhuzamát több kutató szerint a franciaországi Armagnac-ban fedezhetjük fel.

12 Mindazonáltal az eredet kérdésében ez a körülmény túl sokat nem nyom latba. Először is hiányoznak kronológiailag és területileg a közbülső láncszemek. Másodszor: legalább ilyen közeli recens hasonmásokat mutatott be a közelmúltban a görögországi Benaki Múzeum az egyik kiállításán.

12 9 S ezt látva azért mégsem állíthatjuk bizonyító erővel, hogy a dunántúli metszőkés típusunk bizánci eredetű, és hogy Tormás herceg megkeresztelkedése idején

130 a kíséretével jutott be és terjedt el Pannoniában, vagy még korábban, az avar korszakban. A fenti négy pontban előadottak összességükben annyira legyengítik a hipotézis meggyőző erejét, hogy más elképzelés kimunkálására köteleznek. Az egyik alternatíva az lenne, ha a dunántúli típust eredetében római korinak tartanánk. A másik lehetséges megoldásnak tartjuk, ha a nyugati térítés kezdeteinek, a IX. századnak a jelentőségét emeljük ki ebben a vonatkozásban. Ezzel Müller is számolt, de valószínűleg a korai hiteles leletek hiánya miatt e korszakra hangsúly nélkül tekintett. Ismeretes, hogy Pannónia Dí. századi megtérítését a salzburgi érsekség irányította. A hittérítők, egyházszervezők szellemi és anyagi kultúrája egységes színezetű volt. Amikor egy salzburgi írott kútfő több, rnint 30 templomos helyről tudósít Pannóniában,

131 mindezekhez szőlőket is hozzá kell gondolnunk.

132 Ne higgyük, hogy elvadult, savanyú, az erdők fáira futott szőlőkről van szó, vagy a plébániák pici lugasairól. Maga Salzburg érseke is például több ízben járt Pannoniában, a kíséretével. Bérmált, prédikált, templomokat szentelt. I. u. 865 karácsonyán hetekig Zala128. POLGE, Henri 1956.101.4-7. képek. 129. Az 1978-ban nyomtatott katalógus képanyagát Víncze István baráti szívességéből ismerem. 130. MORAVCSIK Gyula 1938. 394-395., 398-399. - Régészeti vonatkozásban: SZABÓ János Győző 1980. 85-86. 131. Conversio Bagvariorum et Carantanorum XI., XIII.: PAULER Gyula-SZILÂGYI Sándor 1900. 310-311., 312-313. - GYÖRFFY György 1975.199-201., 202-203. - Ha csupán a fele (15) épült volna e templomoknak a mai Dunántúlon, akkor is jelentékeny szám; ezek egy része a Balaton vidékére, Kocel birtokaira koncentrálódott. 132. Valamennyi templomhoz egyházi személyt és rendszeres liturgikus gyakorlatot kell feltételeznünk. Ebben a korban a pap nélküli egyházról való elképzelés anakronizmus. 176