Agria 19. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1982-1983)

Szabó J. József: Késő rézkori telep és középkori falu leletmentése Gyöngyöshalász határában

porodó, Cernavoda III. típusú leletek

22 között. Mutatja a már többször is részletesen bizonyított, távolabbi déli területekkel való kapcsolat

2 3 egyik lehetséges útját-módját. A rovátkolt fülű kis bögre (III. t. l.-IV. t. 3.), úgy érezzük, még közelebbi megfelelője az Ezerokultúrából ismert ilyen edényeknek, mint a kisváradi (Nitriansky Hradok)

2 4 példány. Nem idegen egyik körben sem az 1. gödör felső rétegéből előkerült tál (II. t. 1.)formája

25 és díszítésrendszere sem. Talán a kis, elvékonyodó peremű bögrénk (IV. t. 4.) párhuzamait is ebben az irányban kell keresnünk.

2 7 A középkori falu Sajnos, a középkori faluból sem sikerült lakóépületet megfogni, mindössze egy tűzhelyalapozást tudtunk megfigyelni a 3. gödörtől északkeletre; a felső részét ennek is elvitték földhordással. Az autópálya területétől északra, az Encsi halmon valamilyen épület köveinek darabjai hevertek szerte-széjjel, mintegy 50 m sugarú körnek megfelelő területen; arra gondoltunk, itt lehetett a falu temploma. Az itt ásott, egyetlen, 12X1 m-es kutatóárok ásása során tett megfigyelések ellentmondanak ennek. Az árok déli részében egy északkelet—délnyugati irányú fal helyét tudtuk megfigyelni, amelynek árka a 2. sz., XIV—XV. századi gödörbe mélyedt, annál tehát mindenképpen későbbi. Nem találtunk sem a felszínen, sem a kutatóárokban egyetlen embercsontot sem. A falu fennállásának idejét régészeti módszerekkel leginkább a kerámia segítségével tudjuk meghatározni. A legkorábbi a sárgásfehérre égetett, csigavonalas díszű, a XIII. századra keltezhető fazéktípus (XIII. t. 1., 4—5.).

28 Ugyanerre az időszakra tehetjük a szintén fehéres anyagú, kis kihajló peremű csészét (XI. t. 13.)

29

, és a két, kúpos testű, bélyeges fedőt (XI. t. П.; XIII. t. 8.)

30

. A gyűrűsen megvastagodó peremű (XIII. t. 2.) és a tagolt peremű (XI. t. 5., 7.) fazekak töredékei már a XIV. századra utalnak.

31 Ugyancsak ez idő tájt válnak általánossá a hornyolt vagy bordázott falú (XI. t. 8.) fazekak.

3 2 Az Encsi halmon előkerült, fehér anyagú, vörös festéssel díszített korsók oldaltöredékeinek (XII. t. 5., 7—9.) igen közeli, XV. századi párhuzamait ismerjük a budai várból.

3 3 A szürke, grafitos bécsi kerámia

34 (XI. t. 4.), és a loStitzei edények

3 s megjelennek ugyan már a 22. ECSEDY István 1973. 6-15.; ROMÁN, Petre-NÉMETI, loan 1978. 41., 44., 8. ábra. Ugyanide sorolandó leletek kerültek elő 1979-ben a szerző ásatásán, Battonya-Georgievics tanya (Békés megye, mezőkovácsházi járás) lelőhelyen. 23. KALICZ Nándor 1963.; NEMEJCOVÁ-PAVÚKOVÁ, Viera 1981. 268-284.; TORMA István 1973. 506-509. 24. NEMEJCOVÁ-PAVÚKOVÁ, Viera 1964. 221., 15. ábra 2.; NEMEJCOVÁ-PAVÚKOVÁ, Viera 1981. 274-275., 9., 13. ábra. 25. NEMEJCOVÁ-PAVÚKOVÁ, Viera 1981. 12. ábra, 14. ábra 3. 26. NÉMEJCOVA-PAVÚKOVÁ, Viera 1981. 270-272., 7. ábra. 27. Hasonló formák előfordulnak a Cernavoda III-Boleráz körrel párhuzamosítható, ezeroi felső rétegekben is. EZERO 1979. 222-244., 40. ábra II a., 45., 54., 63., 72., 81., 90., 99. ábra; NÈMEJCOVÁ-PAVÚKOVÁ, Viera 1981. 264., 280., 8. ábra. 28. HOLL Imre 1963. 336.; PARÂDI Nándor 1963. 223. 29. HOLL Imre 1963. 338-339., 6. kép. 30. GÁDOR Judit 1973. 33., 17-18. kép. 31. HOLL Imre 1963. 343. 32. HOLL Imre 1963. 343-344., 72. kép 1-2., 4.; PARÁDI Nándor 1963. 224., 228. 33. HOLL Imre 1963. 349., 30-31. kép. 34. HOLL Imre 1955. 169.; PARÁDI Nándor 1963. 224. 35. HOLL Imre 1955. 159-161.; NEKUDA, Rostislav 1980. 390-395. 16