Agria 19. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1982-1983)

Szabó J. József: Késő rézkori telep és középkori falu leletmentése Gyöngyöshalász határában

XIV. században, azonban használatuk a XV. században ölt nagyobb arányt. Említést kell még tennünk arról a feltehetően nem véletlenszerű körülményről, hogy a telepen teljességgel hiányzik a mázas kerámia; használata a XVI—XVII. században válik tömegessé.

36 A vas bárd és sarló darabját (XIV. t. 1—2.) Árpád-kori kerámiával együtt találtuk, az ebből adódó keltezési lehetőségnek nem mond ellent a töredékes tárgyakon megfigyelhető, kevés formai jegy.

3 7 A falut a ma is meglevő földrajzi név alapján joggal azonosíthatjuk a középkori Encs falvával. Az írott források csak nagyjából mutatnak hasonló időhatárokat, mint a régészeti leletek. Az Árpád-korból sajnos, nincs adatunk; először a pápai tizedjegyzék említi a XIV. század 30-as éveiben.

38 Mivel sem papjáról, sem fizetett összegről nem tájékoztat, Kandra Kabos arra a következtetésre jutott, hogy nem volt önálló lelkészség.

39 Egyelőre nem dönthető el teljes bizonyossággal, volt-e a falunak temploma, s ha igen, hol állott. A XV. század első felében többször is említik a falut,

4 ° a második felében, a XVI. század elején viszont hallgatnak róla az oklevelek, így nem zárhatjuk ki annak iehetőségét, hogy már a török hódoltság előtt megszűnik a falu élete. Az 1540-es évek végén, az 1550-es évek elején mint elhagyott falu szerepel, amelynek földjét a gyöngyösiek és a halásziak használják.

41 Prédiumként szerepel az egri püspökségjövedelmét rögzítő „Liber Sancti Johannis" 1570—1571 között keletkezett részében is.

42 Egy az 1550-es évek után keletkezett török adóösszeírás, viszont 15 házat említ a faluból.

43 Esetleg bizonyos újratelepedésre utalhat az is, hogy a „Liber Sancti Johannis" későbbi lapjain elmarad mellőle a „praedium" megjelölés.

44 A végérvényesen elpusztult falu területe végül is Gyöngyös város birtokába kerül, — ezt erősíti meg II. Mátyás egyik oklevele — s bár több ízben is vita tárgyát képezi, ott marad a török kiűzése után is.

45 36. PARÁDI Nándor 1963. 228. 37. Elsősorban a sarlóhoz rendelkezünk ebből az időszakból jelentősebb párhuzamokkal: MÜLLER Róbert 1975. 76-78., 5. ábra 10., 11. ábra.; PARÁDI Nándor 1976. 171-180. 38. BALÁZSY Ferenc 1897. 174. 39. KANDRA Kabos 1904. 159. 40. CSÁNKI Dezső 1890. 61.; MÁLYUSZ Elemér 1958. 328. 41. SZEDERKÉNYI Nándor 1890. 334., 449., 452.; N. KISS István 1960. 72.; FEKETE Lajos 1968. 42. 42. KANDRA Kabos 1886. 462.; KOVÁCS Béla 1974. 13-15.; 22. 43. VELICS Antal-KAMMERER Ernő 1890. 178. 44. KANDRA Kabos 1886. 488., 505.; KOVÁCS Béla 1974.16., 24. 45. SZEDERKÉNYI Nándor 1891. 281, 392.; Dezséri BACHÓ László 1941. 91. 2 Az egri múzeum évkönyve 17