Agria 19. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1982-1983)

Szabó J. József: Késő rézkori telep és középkori falu leletmentése Gyöngyöshalász határában

szer is: meglehetősen kevés a kannelura, a szubkután fül és a halszálka minta.

11 A bemetszett díszű kis töredékeink (V. t. 2.) mintáját is megtaláljuk az ebbe a körbe sorolt komjáti (Komjatice) lelőhelyen,

12 valamint az átmeneti jelleget mutató, Letkés-Ipolyparton feltárt leletek között.

13 Rendkívül kevés olyan darabunk van, amely már a Baden lb fázis felé mutat - leginkább az 1. gödörben akad ilyen (I. t. 1.; II. t. 1.; III. t. l.-IV. t. 3.).

14 A kutatók döntő többsége megegyezik abban, hogy a Cernavoda III-Boleráz kör mindenképpen követi a BajC-Retz-Balaton II-III—La2iíany—Hunyadi-halom—

Sälcu^a IV. horizontot. Az utóbbi időben egyre nagyobb, bár kutatónként eltérő hangsúlyt kap ennek a szintnek a szerepe a Cernavoda III-Boleráz kör eredetének tárgyalásakor.

15 Néhány esetben, — különösen a Tiszántúlon — úgy tűnik, sikerült bizonyos átmeneti jelenségeket megfigyelni.

16 Délnyugat-Szlovákiában a középső rézkorban a ludanicei csoport élt, a szlovák kutatók korábban feltételezték bizonyos érintkezés lehetőségét a bolerázi csoporttal.

1 7 Az újabb eredmények szerint kettejük közé ékelődik a tűzdelt barázdás kerámiát tartalmazó BajC-Retz csoport, amelynek nincs kapcsolata a ludanicei csoporttal.

18 A magyarországi Duna-kanyar vidéke is a ludanicei csoport területéhez tartozott.

19 Az Északi-középhegység nyugati részén Patay Pál véleménye szerint a középső rézkorban az alföldi törzsterülettel rendelkező bodrogkeresztúri kultúra élt,,

20 azonban olyannyira jelentős a ludanicei elem, hogy Kalicz Nándor véleménye szerint ez a terület már inkább a ludanicei csoport területéhez tartozott.

21 Nem ismerjük viszont az ezt közvetlenül követő időszak leleteit az egész Mátra—Bükkalja vidékén. Egyelőre legfeljebb csak feltételezhetjük, hogy hasonló folyamat eredményeként jöttek létre a Gyöngyöshalászon feltárt leletegyüttesek, mint a szlovákiai Baden la periódus leletei. Ha e feltevés igaznak bizonyul, joggal vetődik fel a kérdés: Vajon a Cernavoda III-Boleráz körön belüli különbségek legalábbis részben nem éppen az egyes területeken megfigyelhető, különböző előzményekre vezethetők vissza? A gyöngyöshalászi rézkori telep mindenesetre összekötő kapcsot jelent a Délnyugat-Szlovákiából már jól ismert bolerázi, és az Alföld délkeleti részén egyre inkább szá11. NEMEJCOVÁ-PAVÚKOVÁ, Viera 1979. 35-36., 53. 12. NEMEJCOVÁ-PAVÚKOVÁ, Viera 1979. 17. ábra 8., 18. ábra 7.; NEMEJCOVÁ-PAVÚKOVÁ, Viera 1981. Lábra G 2. 13. KALICZ Nándor 1973. 17. ábra 1. Ezt a fajta díszítést Stojan Dimitrijevic a „RetzGajary-kultúrán" belül a „Kevderc-Hrnjevac típusba" sorolja be. A hasonlóság kétségtelen, semmiképpen sem érthetünk egyet azonban azzal az időrendi besorolással, amellyel ezt a típust a bolerázi csoport időszakánál későbbre teszi (DIMITRIJEVIC, Stojan 1980. 44-46., 65-66., 72.). L. ehhez a 15. jegyzetet. 14. NEMEJCOVÁ-PAVÚKOVÁ, Viera 1964. 15. ábra 2.; NEMEJCOVÁ-PAVÚKOVÁ, Viera 1981. 2. ábra В 2., 12. ábra. 15. ECSEDY István 1977. 167.; ECSEDY István 1979. 49.; KALICZ Nándor 1973. 157-163.; BOGNÁR-KUTZIÁN Ida 1973. 46.; NEMEJCOVÁ-PAVÚKOVÁ, Viera 1981. 268., 282.; PATAY Pál 1973a. 341.; PAVÚK. Juraj-STSKA, Stanislav 1981. 40.; ROMAN, Petre-NÉMETI, loan 1978. 74. 16. ECSEDY István 1973. 15.; KALICZ Nándor 1973. 161-162.; PATAY Pál 1973b. 362-365.,59. jegyzet. 17. LICHARDUS, Ján-VLADÁR, Jozef 1964. 140-141.; NEMEJCOVÁ-PAVÚKOVÁ, Viera 1973. 308-309.; TOCIK, Anton, 1969. 452-453. r 18. PAVUK, Juraj 1976. 179.;PAVÜK, Juraj-SISKA, Stanislav 1981. 40. 19. HORVÁTH István-H. KELEMEN Márta-TORMA István 1979. 5. tábla, 1. sz. térképmelléklet. 20. PATAY Pál 1974. 5., 1. sz. melléklet. 21. KALICZ Nándor 1966. 16-17. 15