Agria 19. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1982-1983)

Szabó János Győző: Gyöngyöspatai szőlőmunkás eszközei a középkorból

24. kép. 1600 körüli fűrész (WERTH után) azonos kategóriába tartoztak a nemesség körében borbélykodók amputáló szerszámai. A fűrészeknek átfogó vizsgálata (európai és magyar vonatkozásokban egyaránt) monografikus tanulmányt érdemelne. Az a kérdés külön tisztázásra vár, hogy átlagosan mennyi idővel számolhatunk, amíg azok a formai változások, amelyeket a vadászati és amputáló kézifűrészeken eszközöltek, a paraszti kézi fűrészeken is tükröződnek. Kétségtelenül jóval kevesebbel, mint a bútorok és textüiák körében (gondolunk pl. a gótikus kelengyés ládából származtatható alacsony hosszú „tulipántos" láda viszonylatára). Lévén a munkaeszköz elsősorban a dolgozók mindennapi életének a sajátja, s a kedvtelésből kertészkedő főnemes és a kenyerét kereső gyümölcstermesztő fűrészelő szakmunkája között aligha volt különbség. Most először történik középkori vaseszköz együttesnek ágfűrésszel való keltezése. A mellékelt képeken bemutatunk néhány kézifűrészt, valamennyi német munka. Először egy XV. századi fürész keretére hívjuk fel a figyelmet, S-alakban megformált oldalaira, a nyele újkori (19. kép). Következő ábránk egy 1500 körülire keltezett példány (20. kép), amely alig, inkább a készítője gondolataiban őrzi az S-alakú megmunkálást (fűrészlapja újkori). Időben még később készült darab az 1517-es évszámmal ellátott (21. kép), amelynek oldalkeretei már szinte egyetlen nagy beíveléssel hajlítottak, csupán az alsó végeinél kiegyenesített. (Feszítő szerkezete és nyele későbbi). A továbbiakban két egymástól különböző kézifűrész ábráját közöljük, mindkettő 157l-es évszámmal ellátott szerszám. Az egyik ágfűrész, sajátos nyeles megoldással: a fogantyú a fűrész hátával egy szintben kialakított. A fűrész keretének csupán az egyik oldala befelé ívelt, de mindkettő bepödréssel végződik. A nyéltől távoli keretsarok lekerekített (22. kép). A másik fűrész funkciója eltérő volt: amputáló eszköz. Keretének oldalai csak igen enyhén hajlanak befelé- a sarkok lekerekítettek (23. kép). Egy 1600 körül Nürnbergben készült ágfűrész Ágost szász választófejedelem vadászkészletének tartozéka. A fűrész keretének a nyéltől távolibb, rövidebbik oldala kifelé tart, a sarkok lekerekítettek. Mai ágfűrészeink legkorábbi hasonmása ez a darab. (24. kép). A XVII. század elejétől az egyszerű, geometrikus (nyújtott trapéz vagy téglalap alakú) keretek nem egycsapásra uralkodnak el a szerszám anyagában. Gótikus ívelésű archaikusnak számító darabot még 1620-ból is fel tudunk mutatni. A XVII. század második felétől azonban már, a gazdag barokk díszítés mellett is mindenütt geometrikus alakzatot kaptak a fürész-keretek. A fémfűrészeknél különösen feltűnő ez a kettősség: merev, sarkos keretformákon gazdag a növényi és figurális díszítés (25. kép). 156