Agria 19. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1982-1983)
Szabó J. József: Késő rézkori telep és középkori falu leletmentése Gyöngyöshalász határában
A leletek keltezése, értékelése A késő rézkori telep Ahhoz, hogy leleteink időrendi helyzetét, összefüggéseit megfelelően tisztázni tudjuk, meglehetősen távoli területekhez kell nyúlnunk. Egész Észak- Északkelet-Magyarországról egyedül Poroszló—Rábolyról ismerünk olyan hiteles ásatásból származó leletanyagot, amely a gyöngyöshalásziakhoz hasonló lehet — egyelőre közöletlen. 5 Az edények között meglehetősen nagy számban vannak képviselve a tölcséresen kihajló peremű, éles hasvonalú tálak, peremük belső oldalán olykor kannelurázás figyelhető meg. Ezek egyaránt megtalálhatók a Délnyugat-Szlovákiában és a Dunántúlon már viszonylag jól kutatott bolerázi csoportban és az Al-Duna vidékén elkülönített Cernavoda Ш-kultúrában, amelynek jelenléte újabban a Kárpát-medence délkeleti részén is kimutatható. Lényegében ugyanez elmondható a többi kerámiaforma és díszítés — peremükön bevagdalással, a perem alatt ujj benyomással tagolt bordával díszített fazekak, halszálkaminta, szubkután fül — jelentős hányadáról. 6 Mint a fenti, rövid felsorolásból látható, leleteink az Al-Dunától Morvaországig terjedő Cernavoda III—Boleráz-komplexum részét képezik. Ilyen nagy területen belül természetesen jelentősek a különbségek is. Az egyes vidékek egyenetlen feltártsági fokának tulajdonítható, hogy a kutatás inkább az egységet hangsúlyozta, s kevés figyelmet tudott fordítani a megkülönböztető jegyek megállapításának. 7 A finomabb tagolás elsősorban a belső időrend területén történt meg, s nem véletlen, hogy ebben a legtöbb leletet felvonultató szlovákiai régészet járt az élen 8 , a magyarországi már inkább ehhez igazodott. 9 Ha ennek eredményeit vesszük alapul, akkor a gyöngyöshalászi leletek a területeileg is viszonylag közel eső, délnyugat-szlovákiai lelőhelyekről gyűjtött, a bolerázi csoport legkorábbi időszakát jelentő Baden la fázis leleteivel mutatnak messzemenő egyezést. A gyöngyöshalászi gödrökből pontosan ugyanolyan tölcséresen kihajló peremű, éles hasvonalú tálak (I. t. 2-3.; V. t. 1., 3-4.), öblös hasú bögrék, csészék (III. t. 2.- IV. t. 2.; V. t. 5-9.), kúpos nyakú amforák (VI. t. 1-2., 7.; VII. t. 9.: IX. t. 6-7.; X. t. 8.), peremén bevagdalásokkal, a perem alatt tagolt bordával díszített fazekak (IV. t. 6., VI. t. 5—6.; IX. t. 8—9. ; X. t. 6—7., 9.) kerültek elő, mint Délnyugat-Szlovákiában a párkányi (Sturovo) lelőhellyel fémjelzett leletegyüttesekből. 10 Ugyanolyan a díszítésrend5. PAT AY Pál 1973a. 342. 6. ECSEDY István 1973. 10-12.; MORINTZ, Sebastian-ROMAN, Pétre 1973. 270-271.; NÈMEJCOVÀ-PAVUKOVÂ, Viera 1973. 297-298., 310-311.; TORMA István 1973.488-494. 7. MORINTZ, Sebastian-ROMAN, Pétre 1973. 271.; NÉMEJCOVÁ-PAVÚKOVA, Viera 1973. 310-311.; NEMEJCOVA-PAVÚKOVÁ, Viera 1979. 17.; ROMAN, Petre-NÉMETI, loan 1978. 4L, 9. jegyzet. 8. NEMEJCOVÁ-PAVÚKOVÁ, Viera 1968. 371.; NEMEJCOVÁ-PAVÚKOVÁ, Viera, 1979. 17-; NEMEJCOVÁ-PAVÚKOVA, Viera 1981. 261-263., 1-2. ábra. 9. TORMA, István 1973. 496-500. A belső időrend területén a román kutatás is a kezdeteknél tart. MORINTZ, Sebastian-ROMAN, Pétre 1973. 292., 8. jegyzet. 10. A tálakhoz NEMEJCOVÁ-PAVÚKOVÁ, Viera 1979. 4. ábra 11-19.; NÉMEJCOVÁPAVtÍKOVÁ, Viera 1981. 1. ábra J. A bögrékhez csészékhez NEMEJCOVÁ-PAVÚKOVÁ, Viera 1979. 4. ábra 1-6.; NÉMEJCOVÁ-PAVÚKOVA, Viera 1981. Lábra В., G. Az amforákhoz NÉMEJCOVÁ-PAVÚKOVA, Viera 1979. 2. ábra 11., 6. ábra 3.; NÈMEJCOVÂ-PAVUKOVÂ, Viera 1981.1. ábra N.. O. A fazekakhoz NÉMEJCOVÁ-PAVÚKOVA, Viera, 1979. 2. ábra 17. 18. 5. ábra 10-12.; NÉMEJCOVÁ-PAVÚKOVA, Viera 1981. 1. ábra P. !4
