Agria 19. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1982-1983)

Feld István: A mátraderecskei Kanázs-vár és az éllel ellátott henger alakú tornyok

falu ősi, csak a férfiágat illető birtok.

19 A család azután György gyermekeivel folytatódott és később Tiszaburára költözött. Áttekintésünkből kiderült, hogy a Recskiek a középkor folyamán a megye jelentősebb köznemesi családjai közé tartoztak, sőt más megyékben is szerepet játszottak. Feltűnő azonban, hogy birtokaik többsége nem a névadó falu körül, hanem annál jóval távolabb helyezkedett el. Itt csak Derecskén birtokoltak, erre a legkorábbi adatunk 1504ből származik, amikor Recski István és Bernát a Verebélyieknek zálogosították el itteni részeiket.

20 Később azután állandóan szerepel a falu fele birtokaik felsorolásában. Recsk és Derecske tehát ősi birtokuk lehetett, melyeket bizonyára már a XIII. században is bírtak. Hogy ez nem csupán megalapozatlan feltevés, azzal kapcsolatban — mielőtt folytatnánk a birtoktörténeti áttekintést — még egy adatot kell megemlítenünk. 1692-ből illetve 1697-ből ismerjük a család címerét (9. kép). A címerkép megegyezik az ismert Aba-nemzetségbeli ágak címerével. A kisebb eltérések nem érdemelnek figyelmet, hiszen az egyes ágaknál sem teljesen egyforma a sas, s emellett a címer itt egy kis méretű pecsétről származik.

2 ï Ez tehát arra utal, hogy a Recskiek is az Aba-nemzetségből erednek. Közismert, hogy a Mátravidék — elsősorban a Mátra déli oldala — azért szerepel a nemzetség legkorábbi szállásterületeként, mert itt igen sok ág együttes birtoklása mutatható ki.

22 De tudott dolog az is, hogy Recsket és Derecskét két oldalról is olyan birtokok határolják, melyek legalább a XIV. század elejéig az Abák kezén voltak. így dél felé a Mátra erdei Oroszlánkő és Bene váraival a Kompoltiak illetve a Csobánkák tulajdonában voltak, kelet felé pedig Sirok várát a Borh—Bodon-ág birtokolta 1320-ig. Nem ismerjük az utóbbi vár korai tartozékait, de valószínű, hogy megegyeztek a már említett, a XV. századtól ismert falvakkal.

23 Érdemes megvizsgálni a nyugatról határos falvakat is. Különösen érdekes közülük Bodony, ugyanis ez a név gyakran szerepel személynévként számos Aba-ágnál, legközelebb épp Sirok korai birtokosainál. Emellett már 1275-ben találkozunk az egyik ág birtokainak határjárásában egy Budun birtokkal, mely talán a mai Bodonnyal azonosítható. A falut említik az 1332—37. évi pápai tizedjegyzékek is, középkori eredetű templomamais áll.

24 Korai adatokat ismerünk az egykori, ma már csak pusztaként létező Lakról is, mely Derecskétől északkeletre feküdt. 1320 körül a Csobánka-ág birtokai között látunk egy Lak nevűt, majd 1327-ben Kompolti Imre kap a királytól egy Lak birtokot Heves megyében, melyet azután szolgájának, Ivanics Pálnak ad tovább. 1447-ben Pelsőci (Bebek) Miklós zálogosította el Lak birtokát — melynek a Recskiek által való elárasztásáról már szó esett — az először 131 l-ben említett Barlával (Mátraballa) együtt Sági Balázsnak.

2 5 Igen későn, csak 1506-ban esik szó először Párádról, amikor a falu Derecskével, Lakkal, Bodonnyal és Ballával együtt Verebélyi Pál kezén tűnik fel. A legfontosabb oklevél azonban 1535-ben kelt. A benne foglaltak szerint Ferdinánd király pelsőci Bebek 19.1554: SZEDERKÉNYI Nándor 1890. 306-307.; 1561: REISZIGEde 1905. 127. skk.; 1571., 1580., 1589: SZEDERKÉNYI Nándor 1890. 307-310, 314. 20. Országos Levéltár Dl. 21. 379. 21. CSOMA József 1904. 10-20.; CSERGHEÖ Géza 1891-92. 538., a címer képe a 386. táblán 22. GYÖRFFY György 1963. 42.; KARÁCSONYI János 1900. 39. 23. KARÁCSONYI János 1900. 39-52.; FÜGEDI Erik 1977. 107., 173., 188. 24. BALÁSY Ferenc 1899. 192.; KARÁCSONYI János 1900. 48. skk. 25. KARÁCSONYI János 1900. 52.; BALÁSY Ferenc 1899. 274. - a két adat dr. Draskóczy István baráti közlése szerint mindenképpen ugyanarra a helységre vonatkozik. 1447: CSÁNKI Dezső 1890. 66. 121