Agria 19. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1982-1983)

Feld István: A mátraderecskei Kanázs-vár és az éllel ellátott henger alakú tornyok

Mivel kortársaikként Recski Lászlót, Antalt és Mártont is ismerjük, nem tudjuk, kitől vezethető le a következő nemzedék: Bernát és István, akik testvérek voltak, valamint Demeter. Közülük István játszotta a legjelentősebb szerepet, alispán, majd országgyűlési követ volt Borsod megyében. Többször említik az oklevelek Bernát és István recski birtokait a XVI. század elején, ugyanis gyakran összeütközésbe került a két testvér Kalanda Péter siroki várnaggyal. 1512-ben Bernát azután el is zálogosította recski birtokát.

18 Bernát fiáról, Jánosról, aki a mohácsi csata körüli években halt meg, nem tudunk közelebbit. Fia nem volt, leánya azonban továbbra is Recsken élt — bizonyára az említett négy küria egyikében — hiába állították rokonai, hogy ebben az ősi birtokban nincs leányági jog. E rokonok Demeter Lázár nevű fiának gyermekei voltak, akik közül Recski György és Zsigmond játszott jelentős szerepet. 1561-ben a király megerősítette őket az összes korábban ismert Recski-birtokban, majd jelentős új birtokokat is kaptak az Alföldön. Recski György 1580-ban Heves megye alispánja volt. Hosszú perben sikerült megvédeni birtokait unokatestvéreitől, akik nőági részt és leánynegyedet követeltek Recskből és Derecskéből. A per során felvonultatott tanúk többsége amellett vallott, hogy a két 18. 1492: BÁRTFAI SZABÓ László 1905. 13.; 1505: REISZIG Ede 1905. 127.; 1502: Bártfai Szabó László regesztája a Forgon-levéltárból (Gyöngyös, Mátra Múzeum); 1503: Országos Levéltár Dl. 32. 046.; 1512: Bártfai Szabó László regesztája a pozsonyi káptalani levéltárból (Gyöngyös, Mátra Múzeum).; 1513: REISZIG Ede 1905. 127. 120 9. kép. A Recski család címere (CsergheőG. 1891 után) 11. kép. A zvikovi vár tornya (Menclova 1972 után)