Agria 19. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1982-1983)

Feld István: A mátraderecskei Kanázs-vár és az éllel ellátott henger alakú tornyok

6. kép. A torony lábazati része az északi falcsonkkal A következő szinten egy hatalmas, fülkeszerű kiromlás figyelhető meg, a második emeleti részen pedig egy észak felé nyíló, mintegy 1 m magas ablak keleti kávája. A harmadik emeletnek valószínűleg csak az alsó része áll. A megmaradt rész alapján az egykori torony méretei nem határozhatók meg egyértelműen, az sem biztos, hogy a torony terjesen szabályos formájú volt. A belső átmérő megközelítőleg 2-3 m körül lehetett, a falvastagság 2-2,5 m-re tehető. A toronycsonktól északnyugatra csekély falmaradványok figyelhetők meg, délen viszont már habarcslenyomatokat sem találunk a csupasz sziklán. Az előbbi maradványok ahhoz, a toronytól északra látható, 1,5 m magas, formátlanná pusztult falcsonkhoz tartozhattak, melynek a platónál mélyebben fekvő környéke erősebben feltöltődött. Ásatás nélkül nem lehet megállapítani, milyen volt e falak pontos formája, milyen volt a toronyhoz való viszonyuk. A terep vizsgálata alapján arra gondolunk, hogy itt érte el a belső várat az elővár felől érkező út, s így esetleg egy híddal ellátott kapu maradványáról lehet szó. A sziklaplató nyugati felén falmaradványokat nem találtunk. Csekély nyomaik esetleg a néhol megfigyelhető igen vékony földréteg alatt rejtőznek. Csupán egy szabálytalan téglalap alakú, sziklába vágott üreg utalhat itt emberi kéz nyomaira: ciszterna, vagy eltömődött pince, verem lehetett. A belső várból több nem maradt meg, a lepusztult sziklafelszínen és a sziklateraszokon faépítményre utaló cölöplyukakat sem fedeztünk fel. Az min114